02/06/2026
2026 május 27-28-án T**don került megrendezésre a 3. Országos Turisztikai Verseny és Szaknap döntője, ahova az első fordulót követően három egyetem öt hallgatói párosa jutott be. A BGE Gundel Károly Szakkollégium hallgatói által szervezett idei rendezvény fókuszában a slow turizmus és a kreatív turisztikai megoldások álltak.
A verseny három különböző feladat köré épült:
• A „Matyó, mint élmény” kategóriában a csapatok olyan turisztikai koncepciókat dolgoztak ki, amelyek a matyó kulturális örökséget élményszerű formában teszik átélhetővé.
• A „Matyó Remix” feladat a hagyomány kortárs újraértelmezésére fókuszált, ahol a tradicionális motívumok modern megközelítése jelent meg.
• A „Matyó a világban” kategória a nemzetközi piacra lépés lehetőségeit vizsgálta, bemutatva, hogyan válhat a matyó identitás globális szinten is értelmezhetővé és versenyképessé.
Nagy Kata és Nagy Boglárka elsőéves Turizmus-vendéglátás BSc szakos hallgatóink „A táj mintája” című előadásukkal szerepeltek a döntőben, a matyó motívumok természetben felfedezhető lenyomatait felhasználva a turisztikai élményteremtésben. Felkészítőjük Dr. Szalai Katalin, a Turizmus Tanszék egyetemi docense volt. A különleges helyszínt a Váczi Rozi álmaiból megvalósult Matyodesign biztosította.
Hogyan élte meg Kata és Bogi – akik egyetemi hallgatóként első szakmai versenyükön vettek részt, és akikre nagyon büszkék vagyunk – a döntőt?
„Nem gondoltuk volna az elején, hogy eljutunk a döntőig, azt meg végképp nem, hogy a top 5 csapat között ott lehetünk. Amilyen nehézkesen indult az első előadásunk (betegen, lámpalázasan), annyira jól belejöttünk a végére. Biztosak vagyunk benne, hogy ez a nagyon kedves és támogató bírók, és az ugyanennyire drukkoló többi résztvevő érdeme is, és természetesen Dr. Szalai Katalin tanárnőé is.
Megtanultuk, hogy a kevesebb néha több, és azt is, hogy néha a legegyszerűbb dolgok lesznek a legjobbak és legértékesebbek.
A döntő napi programokon jobban megismerhettük Rozit és az életét. Már az érkezésünktől kezdve vidáman fogadtak minket a nénik, mintha a saját nagyszüleink lennének. Aki a hímzést nem érezte magáénak, az még tésztát is készíthetett. (Bár 10-12 egyetemistát 2-3 órára leültetni egy asztalhoz és lefoglalni hímzéssel szerintem nagy siker. Telefon a közelünkben se volt, és még vacsorára is előbb indultunk el a hímzéssel a kezünkben.)
T**d egy nagyon hangulatos község. Az összes matyó hímzést készítő néni segítőkész volt és közvetlen. Szép volt látni, hogy egy ilyen közösség hogyan is működik belülről: az az igazi, őszinte elismerés és tisztelet, amit egymás fele mutatnak, az csodálatos. Biztosan vissza fogunk még ide látogatni, ha másért nem is, de a nagyon finom házi ételért és az isteni házi szörpért biztos!
Nagyon örültünk a lehetőségnek és nem zárkózunk el, a jövőbeli versenyektől sem!”