04/06/2026
Tanulmány ajánló📚🌍
Eurasian integration: reality and development prospects in the context of external shocks and fragmentation of global trade
Szerzők: Askar, I Sarygulov; Alexander, I Zvyagintsev; Alibek, A Raipov; Tick, Andrea (Óbudai Egyetem)
MTMT-link: https://m2.mtmt.hu/api/publication/36142663
Kategória: Vállalati működés, projekt- és ellátásilánc-menedzsment
Cikk rövid összefoglalója
A cikk az eurázsiai integráció (EAEU) 2015 óta tartó folyamatait és a 2022 utáni külső sokkok hatását elemzi, különös tekintettel a világhoz viszonyított kereskedelem fragmentálódására és Oroszország korlátozott hozzáférésére az energiaexport- és pénzügyi csatornákhoz. A szerzők kimutatják: a tagállamok globális versenyelőnyei mérsékeltek, ezért az integráció ütemét nagyrészt a kereskedelmi és kooperációs kapcsolatok orosz gazdasággal való mélyülése határozza meg. 2015–2021 között az EAEU külső áruforgalma 579,3 milliárd dollárról 846,3 milliárdra bővült, miközben az EU részaránya csökkent, Kínáé pedig nőtt; a belső kereskedelemben Oroszország dominanciája változatlan (85% feletti részesedés a GDP-ben).
Elméleti keretben a „felhalmozó” (akkumulatív) integrációs pálya illik leginkább az EAEU-ra: többsebességű, kompromisszumos, a szuverenitásérzékenység és az aszimmetriák mellett haladó modell. A gyakorlati előrehaladást korlátozza a gyenge ágazati összekapcsoltság, a nyersanyag-függő struktúra és a lassú közös piac-építés (tőke-, szolgáltatás-, energia- és gázpiacok).
A tanulmány újdonsága egy infláció–növekedés előrejelző makromodell, amely a Lucas-kínálati egyenletre, a Fisher-azonosságra és a pénzkereslet (Cagan, Bruno–Fischer) módosított függvényeire épül. A szimulációk szerint 2025–2028-ban a koordinált monetáris és fiskális politika (fokozatosan csökkenő alapkamat és költségvetési hiány, mérsékelt pénzbázis-bővülés) stabilizálhatja a pályát: középtávon minden országban pozitív GDP-növekedés és mérsékelt, de a fejlett célértékeknél magasabb infláció várható.
Következtetés: a külső (szankciók, geogazdasági fragmentáció, energiaár-sokkok) és belső tényezők mellett az EAEU ellenállóképessége a sűrű kereskedelmi kapcsolatokon, a közös értékláncok fejlesztésén és a – akár ajánlásjellegű – összehangolt makropolitikán múlik; Kína szerepe és az EU-val való viszony újrarendeződése kulcsfontosságú. Emellett a belső strukturális reformok (ipari diverzifikáció, szolgáltatási piacnyitás, logisztikai infrastruktúra) felgyorsítása elengedhetetlen. A pénzügyi stabilitás és adósságkezelés is kulcskérdés.
