PPKE BTK Szociál- és Szervezetpszichológia Tanszék

22/10/2022

Egy álláslehetőséget szeretnénk megosztani az Indigo Coaching Kft. megbízásából, amelyre elsősorban pályakezdő pszichológusok jelentkezését várják.

Life és art coach, business coach és mediátor képzés, tréningek Budapesten, Szegeden és Győrben. - Nyomot hagyunk!

30/06/2020

Megjelent hallgatóink első cikke az utcai zaklatás (catcalling) pszichológiai hatásairól, amelyet a tehetséggondozó program publikációs ösztöndíjával, valamint statisztikai képzéssel is támogatott a Pszichológia Intézet. Gratulálunk nekik!

A TNT, a Szegedi Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoportja 2010 őszén elhatározta, hogy rendszeresen megjelenő szakmai fórumot hoz létre a magyarországi, illetve az államhatáron túl bárhol élő magyar nők és feministák életét, mozgal...

10/04/2020

Mundweil Adrienn (Consulting Team Leader, Assessment Systems Hungary) a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen adott elő az "Üzleti szimuláció és az Assessment/ Development Centerek kapcsolata" témában. A vendégelőadás az Alkalmazott szociálpszichológia tantárgy keretében a jelenlegi helyzetre való tekintettel kizárólag online zajlott. Az óra egyébként is a digitális korszakba invitálta a hallgatókat, hiszen nemcsak egy esettanulmányt hallhattak és szakmai tartalmakba kóstolhattak bele, de az EDUardo üzleti szimulációval élőben ki is próbálhatták, amit az ASH egyik Assessment Centerének résztvevői megtapasztalhattak. A hallgatók még óra után is újabb stratégiákat próbáltak ki, annyira megtetszett nekik a kipróbálási lehetőség. Igaz a mondás: Játszva is tanulhatunk! Köszönjük a lehetőséget az Assessment Systems Hungarynek és Adriennek!

29/01/2020

I Csoportok közötti agresszió és konfliktus I
Bizonyára mindenkinek vannak elképzelései arról🙋‍♀️, mikor beszélünk 🗣 csoportokról, mi az agresszió 🛑, vagy éppen hogyan és milyen konfliktusokkal ↔️találkozhatunk nap, mint nap ☀️
Azonban ha valaki megkérne bennünket, definiáljuk a fogalmakat, vajon lenne rá válaszunk ❓ A szociálpszichológusoknak van ‼️
A csoport kettő vagy több olyan ember együttese 👫, akik osztoznak valamilyen számukra vagy mások számára társas jelentéssel bíró közös jellemzőn 👀🧠 (Smith, Mackie és Claypool, 2016). Tajfel szerint (1972) a társadalmi azonosságtudat az, hogy csoportba tartozunk, ez pedig a csoportba tartozás érzelmi és értékjelentőségével jár együtt. Ezen felül, mivel a csoportok egymás mellett léteznek, minden csoport más csoportokkal összehasonlítva értelmezhető.
Így tehát nem meglepő, hogy különböző csoportoknak eltérő értékeik, viszonyulásuk és céljaik lehetnek: a célok észlelt összeférhetetlenségét hívjuk konfliktusnak. Ez persze számos formában megnyilvánulhat a hétköznapi élet helyzeteitől pl. egy kosárlabdameccsen két csapat összecsap⛹️‍♀️⛹️‍♂️, a politikai kérdésekig – szélsőséges esetben háború formájában🎚
Gyakran a konfliktusból eredeztethető az agresszió. Az agressziót a szociálpszichológiában olyan viselkedésként definiáljuk, melynek közvetlen szándéka ártani valakinek. Az agresszió két típusa: az ellenséges – többnyire az önértékelést vagy identitást célzó sértések, támadások -, illetve az instrumentális agresszióról – a helyzetek uralásának igényére fókuszál (Smith, Mackie és Claypool, 2016).
Szeretnéd megtudni, milyen kísérletet 🔎végeztek a kutatók ezzel kapcsolatban? Nézd meg az alábbi videót a téma bevezetéséhez🎥⬇️
https://www.youtube.com/watch?v=XoTx7Rt4dig

Az összefüggéseknek természetesen evolúciós háttere 🐵és komplex működése van ➰.
Ha felkeltette érdeklődésedet a téma, ezeket ajánljuk🆙:
Smith, R., E., Mackie M. & Diane, Claypool M. H. (2016) Szociálpszichológia. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 649-705.o. 📚
Zsolt, P. (2009). Az agresszió. Popper, P., Ranschburg, J. és Vekerdy, T.(szerk.): Az erőszak sodrásában. Kaposvári Nyomda Kft., Kaposvár, 7-40. 📰
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_szocialpszichologia/ch09s03.html 📚
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/egeszsegneveles/pszichologia/szocialpszichologia/a-csoportkozi-konfliktusok-es-oldasuk📃

Want more videos about psychology every Monday and Thursday? Check out our sister channel SciShow Psych at https://www.youtube.com/scishowpsych! *** In our f...

23/01/2020

A kiégés fogalma manapság egyre többször elhangzik munkahelyeinken, hétköznapjainkban, sokszor mégsem ismerjük fel időben a jeleit, se magunkon, se másokon. Ahhoz, hogy felismerjük, fontos tudnunk mi is az pontosan.

A kiégés egy szindróma, egy viszonylag fiatal tünetegyüttes, amit a hetvenes években határoztak meg először Amerikában, mint modern civilizációs betegséget.

Főleg ott jelentkezik, ahol nagyon sok az emberi interakció, és kénytelenek vagyunk mások problémáival foglalkozni, átvéve az érintett személyek érzelmi terheit. A leginkább veszélyeztetettek az egészségügyi és szociális dolgozók, tanárok, rendőrök, katasztrófaelhárítók, ügyvédek, de kiéghet akár a túlterhelt szülő is.Fontos tudni, hogy nem csak középkorú vagy idősebb, megfáradt dolgozók problémája ez, már azok a fiatalok is szenvedhetnek tőle, akik nem bírják az állandó teljesítménykényszerrel járó stresszt.

Nem csak a mentális jólét érdekében fontos, hogy felismerjük; a kiégés súlyos fizikai kórok okozója is lehet (pl.: szív- és érrendszeri problémák, cukorbetegség, stb.) A legsúlyosabb, végső fázisban az öngyilkosság sem ritka.

A kiégés fázisai:

1. Erős teljesítménykényszer
2. Saját igényeink elhanyagolása
3. Belső konfliktusok és testi tünetek megjelenése
4. Az énvesztés kezdete
5. A problémák tagadása
6. Visszahúzódás
7. Elszigetelődés
8. Viselkedésváltozás
9. Belső üresség
10. Összeomlás

Fokozottan figyeljünk rá, hogy nem minden beteg tapasztalja meg az összes fázist, s sokszor nem a fent említett sorrendben jelentkeznek azok, de ha valaki a tíz jelenség többségét észleli önmagán vagy ismerősein, nagyon valószínű, hogy kiégéssel áll szemben.

https://karrierplusz.jobline.hu/tapasztalt/kieges

Karrierplusz - Hírek pályakezdőknek és tapasztalt munkavállalóknak egyaránt. Gyakorlati útmutató az álláskereséshez, HR szakmai hírek.

19/01/2020

A serdülőkorban kialakult barátságoknak majdnem fele nem tart tovább egy tanévnél, ezt valószínűleg már te is tapasztalhattad. De vajon miért? Mi kell ahhoz, hogy egy barátság maradandó legyen?

A jól ismert „az ellentétek vonzzák egymást” mondás ellenére sokszor azt tapasztalhatjuk, hogy mégis inkább hozzánk hasonló emberekkel vesszük szívesen körül magunkat. Egy kutatásban 7. osztálytól 12. osztályig figyelemmel követték a fiatalok barátságait, azt találva, hogy azok a kapcsolatok bomlottak fel először, ahol a két fél ellenkező nemű, más társadalmi státuszú volt, máshogy teljesítettek az iskolában és más agresszivitási szinttel rendelkeztek.

Lehetséges, hogy egyes személyek jobbak a barátságok megtartásában? Lehet, hogy egy bizonyos személyiségbeli jellemző befolyásolja, hogy mennyire tartanak sokáig a baráti kapcsolataid? A kutatás azt találta, hogy a lányok tovább tartanak meg barátságokat a fiúknál, ugyanígy azok a fiatalok, akik jobban teljesítenek az iskolában és azok, akik kevésbé agresszívak.

Fontosabb, hogy hasonló tulajdonságaink legyenek, attól függetlenül, hogy mik azok a tulajdonságok. Sőt, egy másik kutatásban (Carolyn Parkinson) azt találták, hogy a résztvevő egyetemista barátok agyi aktivitása nagyon hasonló egy-egy inger hatására.

Ha érdekel a cikk, kattints ide:

According to new research on the psychology of attraction, friendships are especially likely to end when the friends aren't that similar to each other.

16/01/2020

– Növekvő motiváció vagy csökkenő önbecsülés?
Futottál már bele a közösségi médián pózoló, tökéletes tónusos izomzatukkal a f**t életmódot hirdető nőkbe és férfiakba? 🏋️‍♀️🏋️‍♂️
Érezted már magad elveszettnek a sok internetet elárasztó edzésterv, egészséges recept és „ilyen volt-ilyen lett” sorozat között? 🤷‍♂️
Hogyan hatottak rád ezek a tartalmak? Erőt merítettél belőlük, esetleg elkeseredtél a fitnesz ideálok képeit nézegetve?
A „fitspiration” hashtaggel ellátott tartalmak célja a felhasználók egészséges életmódra és testedzésre való ösztönzése. Azonban, mint mindennek, ezen jelenségének is két oldala van.
A képek eredeti céljuk helyett gyakran testi elégedetlenséghez, negatívabb hangulathoz vezetnek a megtekintők körében, ahogy azt Tiggemann és Zaccardo 2015-ös kutatásukban kimutatták.
Mi okozza ezt?
☑️Festinger - társas összehasonlítás: a képek láttán másokkal összehasonlítva értékeljük saját magunkat, és ez alapján vonunk le magunkról következtetéseket.
☑️diszkrepancia: az aktuális testi megjelenés és a médiában bemutatott idealizált testek közötti különbség észlelése
Motiváció vagy demotiváció?
Összességében a „fitspiration” elérte célját, hiszen, ha csak egy kis plusz löketre van szükségünk, hogy túllendüljünk a holtpontokon, épp ez az elégedetlenség válhat motivációvá. 💪
Függőség?
A nagy mennyiségben érkező motiváció hatására átbillenhetünk a ló túloldalra (koplalás, túlzott sportolás).
Megoldás - arany középút
Ahogy ez a példa is mutatja, a média komplex szerepet játszik a testképpel kapcsolatos társadalmi normák és a testtel való elégedettség alakulásában. A társas összehasonlítás testképre gyakorolt negatív hatása ellenére a fitspiration mozgalom akár segítségünkre lehet egy minőségibb életmód elkezdésében vagy fenntartásában, ha megtanuljuk helyén kezelni azt.
Forrás: https://pszichoforyou.hu/fitspiration-mozgalom/
Felhasznált szakirodalmak:
Festinger, L. (1954). A theory of social comparison processes. Human Relations, 7, 117–140.
Tiggemann, M., & Zaccardo, M. (2015). “Exercise to be fit, not skinny”: The effect of fitspiration imagery on women’s body image. Body Image, 15, 61–67.

A fitspiration nagyon népszerű lett az utóbbi időben, egyfajta online divattá nőtte ki magát. Internezetők tömegét ösztönzi az egészséges életmódra.

09/01/2020

|Gazdasági viselkedéstan és Szociálpszichológia|

Kíváncsi vagy mi érdemelt a szociálpszichológiához kapcsolódóan Nobel díjat 2017-ben? Hogy hogyan befolyásol téged személyesen ez a teória? Szerintem olvass tovább.

A Gazdasági viselkedéstan fiatal, de egyre csak népszerűbb tudománya azzal foglalkozik, hogy a racionalitáson és stabil preferenciákon felül milyen új tényezők, például szociális környezet, kognitív folyamatok és érzelmek játszanak szerepet a gazdasági döntéseinkben. Itt már sejthető, hogy a szociálpszichológia terminusai mennyire fontosak.

Ezen két terület együttműködése volt szükséges a Nobel díjat érő ’Nudge’ teória kialakításához. ’Nudge’ alatt a választási architektúra bármely aspektusáról beszélhetünk, aminek célja a viselkedés megváltoztatása tiltások és a gazdasági ösztönzők erős megváltoztatása nélkül.

Egyszerű példa erre, hogy a boltokban szem magasságba kerülnek azok a termékek, amikből többet szeretnének értékesíteni: jó estben ez lehet az egészségesebb és környezet barátabb termék, másik esetben a pusztán márka miatt drágább opció. De a döntés még is a tiéd, mert nem zárták ki a kevésbé preferált terméket.

Etikussága megkérdőjelezhető, de a politikában is előszeretettel használt eszköz lett, így mindannyiunk érdeke, hogy jobban értsük hatását és saját döntéseinket is.
Ha szeretnél többet tudni, ez a cikk röviden bevezet ebbe a világba:

Despite increasingly blurred boundaries in practice, distinctions remain.

24/12/2019

Áldott, békés Karácsonyt kívánunk mindenkinek! Reméljük, az ajándékozásban annyi örömötöket lelitek, mint az ajándékok kibontásában!

21/12/2019

Azt ismeri, hogy három Jézus beszélget?

Milton Rokeach, lengyel – amerikai szociálpszichológus 1959 és 61 között három, magát Jézusnak tartó paranoid skizofrén pácienst tartott megfigyelés alatt Ypsilanti állam kórházában, abban a reményben, hogy miután interakcióba lépnek egymással, rádöbbennek tévhitükre.

/a paranoid skizofréniáról röviden/

A skizofrénia görög eredetű szó, amely szó szerinti fordításban „hasadt elmét” jelent, ez azonban nem azonos a köztudatban lévő „tudathasadással” vagy „többszörös személyiséggel”, inkább a mentális funkciók (gondolkodás, viselkedés, érzelmek) „hasadásáról”, torzulásáról van szó. A skizofréniának több altípusa is létezik, ezek közül a paranoid skizofrénia az egyik:

paranoid skizofrénia tünetei:

- hallucináció

- téveszmék

- abszurd, gyanakvó gondolatok, hiedelmek

- ezek a hiedelmek egy koherens, jól felépített téma köré összpontosulnak

-gondolkodásuk, viselkedésük kevésbé zavaros, mint a többi altípusba tartozóké

A három felnőtt férfi kiépített hiedelme tehát az az elképzelés volt, hogy Krisztusnak tartották magukat. Rokeach elmélete az volt, hogy a puszta konfrontáció azzal a ténnyel, hogy két másik ember is Krisztusnak tartja magát, kizökkenti a betegeket hiedelmükből. (Capps, 2010) Úgy gondolta, hogy a találkozás által disszonanciába ütköznek, két egyszerű állítás alapján: a saját tévképzeten alapuló identitásuk (Krisztusként identifikálták magukat) és az a tudás, hogy csak egy Krisztus létezhet.

Rokeach elgondolása nem bizonyosodott be, mint kiderült, a puszta konfrontáció azzal a ténnyel, hogy más emberek ugyanazt az identitást tudják magukénak nem elég radikális behatás a három ember hiedelemrendszerének megváltoztatásához.

Amennyiben felkeltette az érdeklődéseteket a rövid összefoglaló, az alábbi cikkben találtok még pár információt a kísérlet lezajlását és kimenetelét illetően.

http://semmelweis.hu/pszichiatria/betegellatas/nappali-korhaz-tematikus-kethetes-csoportok/a-szkizofrenia-tunetei-es-kezelese/

Capps, D. (2010) Identity with Jesus Christ: The Case of Leon Gabor, Journal of Religion and Health, 49 (4), 560-580

https://www.bura.hu/szakmai-informaciok/psziches-betegsegek-a-ds/pszichotikus-zavarok/skizofrenia

https://index.hu/tudomany/til/2015/03/28/azt_ismeri_hogy_harom_jezus_beszelget/amp

A “szkizofrénia” kifejezést szinte mindenki hallotta már valahol. Az emberek zöme azonban mégsem tudja biztosan, mi is ez, mi az oka, és hogyan gyógyítható. Maga a “szkizofrénia” szó görög eredetű, …