ELTE ÁJK Tudományos Diákköri Tanács

21/09/2022

Roger O’Keefe, a Bocconi Egyetem professzorának előadása.

20/02/2022

📖 Ha vasárnap, akkor mindig egy picit visszatekintünk, hogy milyen volt az ELTE anno.

Felismeritek ezt az épületet? Ebben a formájában már nem látható, hiszen ma már felújítva szolgálja az ELTE-t. 🙂

Az épület a Királyi Pál és a Szerb utca sarkain helyezkedik el. Az épületet és a történetét hamarosan bemutatjuk nektek. 😉

Ez a fotó 1977-ben készült és Balázs János gyűjteményéből való. Az épületen még jól láthatóak az 1956-os forradalom és szabadságharc során keletkezett lövésnyomok is.

📷Fortepan

12/02/2022

Kutatást segítő és TDK felkészítő képzések a 2021/2022. tavaszi félévben:

▪️ irodalomkutatási módszerek
▪️ tdk dolgozat és szakdolgozat írása
▪️ prezentációkészítés
▪️ érveléstechnika

A tudományos diákkörökben tevékenykedő, illetve konferenciára készülő hallgatók számára szervezett tavaszi képzések időpontjai és jelentkezési lapjai már elérhetőek az alábbi linken:

Az ELTE Tehetséggondozási Tanácsa az NTP-HHTDK-21 projekt keretében egy ingyenes komplex képzéssorozattal szeretné segíteni az Önök eredményes kutatási munkáját és TDK-ra való felkészülését a 2021/22-es tanév tavaszi szemeszterében. A képzések egyszeri alkalommal kerülne...

19/12/2021

⛪️Közel 130 éve így nézett ki az Egyetem tér és az Egyetemi templom a Királyi Pál utca felől nézve.

Ennek kapcsán szeretnénk nektek bemutatni, hogy mi az a "rorate". 😉

📖A régi hagyományok szerint az év végi ünnepi időszak a hangos mulatozások helyett sokkal inkább az elcsendesedésé és a befelé figyelésé volt. A 17. század elején, 1611-ben a nagyszombati zsinat még a nagyhanggal járó összejöveteleket, lakodalmakat is megtiltotta. Persze, ettől függetlenül ez a néhány hét cseppet sem telt unalmasan: a keresztény és a népi hagyományoknak gazdag, szórakoztató szokásokat köszönhetünk.

A rorate, azaz az advent idején tartott hétköznapi hajnali mise egészen a középkorig vezethető vissza. Rendszerint reggel 6 órakor tartották, aminek során a karácsonyi várakozás került a középpontba. A miséken az oltár díszítetlen, az orgona csak az énekeket kíséri, a liturgia színe pedig lila, ami a bűnbánatot jelöli, a 3. vasárnapon, azaz örömvasárnapon azonban rózsaszín.

A rorátéhoz számos népi hagyomány kapcsolódott: mielőtt a ház lakói elindultak a hajnali misére, az ólajtókat bezárták, nehogy a mise alatt a falut járó boszorkányok állatok képében beosonhassanak az ólakba. A misére menet a lányok cukorkát szopogattak, hogy magukhoz édesgessék leendő férjüket, majd amikor a templomba értek, volt még egy teendőjük: a harangkötélből egy darabot a hajfonatukba kellett tűzni – legalábbis akkor, ha szerették volna, hogy mihamarabb rájuk találjon a szerelem.

📷Fortepan / Budapest Főváros Levéltára.

09/12/2021

Kedves Érdeklődők!

Szeretnénk megköszönni Nektek a részvételeteket a Tudományos Diákköri üléseinken az egész félév során. Jövőre folytatjuk ugyanígy, új és izgalmas témákkal.

Addig is mindenkinek sikeres vizsgaidőszakot és áldott, békés Ünnepeket kívánunk!

A Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék oktatói és demonstrátorai

02/12/2021

Megérkeztek a karácsonyi ajándékok a fa alá! 🎄🎁 Ami tetszik azt viheted is. 😀

27/10/2021

MJE ÖSZTÖNDÍJ 2021/22

A Magyar Jogász Egylet (MJE) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karával együttműködésével pályázatot hirdet joghallgatók, valamint jogász szakon végzett, ösztöndíjas doktoranduszok részére kiemelkedő tudományos, illetve tudományszervező tevékenységük támogatása érdekében.
Az MJE Ösztöndíjprogram kiemelt célja – a hagyományosabb tanulmány írásának támogatása mellett – az alábbiakban felsorolt, innovatív műfajok hallgatók körében történő népszerűsítése. A választható műfajokban végzett alkotótevékenység hozzásegítheti a hallgatókat ahhoz, hogy reagálni tudjanak a változó világ kihívásaira. Alkalmasak ugyanis olyan, újító jellegű ötletek kidolgozására, amelyek választ adhatnak a jogdogmatika, illetve a jogintézmények által le nem fedett területek problémáira, valamint hozzájárulhatnak a jogrendszer működésének, elveinek megújításához, hatékonyságának növeléséhez.

Pályázati felhívás:

A Magyar Jogász Egylet (MJE) az ELTE ÁJK együttműködésével pályázatot hirdet joghallgatók, doktoranduszok részére tudományos tevékenységük támogatására.

06/07/2021

Eötvös Loránd 1889–1905 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. Az Akadémiának 1873-tól levelező, 1883-tól rendes tagja lett. Elnöki székfoglaló beszédében a tudomány nemzetközi jellegét és fontosságát hangsúlyozta:
„Nem különböző tudományokon dolgoznak e nemzetek; egy az épület, melynek építésén mindannyian közreműködnek. De mivel ez az épület annyira terjedelmes, hogy elkészülni soha nem fog és az idő múltával már-már befejezettnek látszó részei is lényeges átalakulásokra szorulnak: van ez egy épületen elég tér mindannyinak tevékenységére. A mit az egyik kezd, a másik folytatja s végül az eredményt magáénak mondhatja mindaz, a ki annak létesítésén közreműködött. Így a tudományt magáénak mondhatja a német, a franczia, az angol, az olasz stb. és magáénak fogja mondhatni a magyar is, ha Árpád fiaiból mindinkább a tudományok építőmesterei lettek. […] Ma, az elektromosság korszakában, mi sem használhatjuk elődeink pislogó mécsesét; legyen a mi fényünk is messze tündöklő elektromos fény!”

Forrás: Természettudományi mozgalmak hazánkban. [Eötvös Loránd elnöki székfoglaló beszéde]. Természettudományi Közlöny, 21. (1889) 239. sz. 341.

Kép: A Magyar Tudományos Akadémia épülete a századfordulón
Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.049