17/01/2026
https://www.facebook.com/share/p/1CFi2XzTfj/?mibextid=wwXIfr
A hőstressz 🌡️ komoly gazdasági veszteséget okoz a nagyüzemi állattartásban, rontja az állatok közérzetét, a tejelő tehenek esetében pedig csökkenti a tejtermelést. Az állatok hőkomfortjához a természetben hozzájárul például a légmozgás, nagyüzemi körülmények között pedig korszerű szellőztető és hűtési rendszerekkel teremthetjük meg ezt – különösen a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb hőhullámok idején.
🌀 Egy friss, a Journal of Thermal Biology-ban megjelent publikációban – amelyet az Állatorvostudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói jegyeznek – azt vizsgálták a kutatók, hogy a korszerű, nagy légsebességet biztosító szellőztető rendszerek miként csökkentik a hőstresszt és javítják a tejelő tehenek termelési, viselkedési és élettani mutatóit.
📉A tanulmány két nagy tejtermelő szarvasmarha csoportot hasonlított össze: az egyik csoportot hagyományos ventilátorokkal, a másikat, hőmérséklet-vezérelt, nagy sebességű légáramot biztosító ventilátorokkal hűtött környezetben tartották. Bár a külső hőmérséklet és páratartalom mindkét csoportnál meghaladta a hőstressz-küszöböt (THI > 68), az új rendszerben négyszeresére nőtt a légsebesség. Ennek hatására a tehenek testhőmérséklete csökkent, több időt töltöttek evéssel, és átlagosan 3 literrel több tejet adtak naponta.
🧬A modern technológia sejtszinten is csökkenti a stresszt
A kutatás különlegessége, hogy nem állt meg a termelési mutatók vizsgálatánál, molekuláris szinten is igazolta a hatást. 🧪Vérminták elemzése kimutatta, hogy a jobb szellőzés nem csupán komfortot teremt, hanem átalakítja a sejtek stresszválaszát. A hőstressz általában aktiválja a hősokk-fehérjéket (HSP-k), amelyek segítenek megóvni a sejteket a károsodástól. Az új hűtési rendszer mellett ezeknek a géneknek az aktivitása a hagyományos ventilátorral hűtött kontrollcsoporthoz képest mérséklődött, ami arra utal, hogy az állatok kevésbé voltak kitéve tartós stressznek. Emellett a prolaktin és más anyagcserét szabályozó gének dinamikus mintázatot mutattak, ami azt jelzi, hogy a sejtek rugalmasan alkalmazkodtak a környezethez.
🔥A klímaváltozás korában új megoldásokra van szükség az állatjólét és a gazdasági fenntarthatóság érdekében. A nagy sebességű ventilátorok alkalmazása az egyik lehetséges költséghatékony módszer. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a technológiai fejlesztés nemcsak a tejhozamot növeli, hanem sejtszinten is bizonyítottan csökkenti a stresszt.
A MATE részéről az Állattenyésztési Tudományok Intézetének és a Genetika és Biotechnológia Intézet kutatói vettek részt a vizsgálatokban.
A projekt finanszírozása: az NKFIH (2018-1.1.2-KFI-2018-00147) „Complex housing and feeding technology development aimed at preventing heat stress by improving indicators of immune functions and reproduction” című pályázatának és az NKFIH Kooperatív Doktori Programjának (KDP-2021-C1785923) támogatásával valósult meg.
eredeti közlemény: https://doi.org/10.1016/j.jtherbio.2025.104364
#########XX
English version
Stress is Reduced Even at the Cellular Level, and Cows Produce More Milk Thanks to Modern Ventilation
Heat stress 🌡️ causes significant economic losses in large-scale livestock farming, worsens animal welfare, and in the case of dairy cows, reduces milk production. In nature, air movement contributes to animals’ thermal comfort, while under industrial conditions, this can be achieved with modern ventilation and cooling systems—especially during increasingly frequent heatwaves caused by climate change.
Research Confirms the Benefits of Modern Ventilation
🌀 A recent study published in the Journal of Thermal Biology conducted by researchers from the Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, the University of Debrecen, and the University of Veterinary Medicine - examined how advanced ventilation systems providing high airspeed reduce heat stress and improve the production, behavioral, and physiological indicators of dairy cows.
📉The study compared two large groups of dairy cattle: one kept in an environment cooled by traditional fans, and the other in an environment cooled by modern, temperature-controlled fans providing high-speed airflow. Although the external temperature and humidity exceeded the heat stress threshold (THI > 68) in both groups, the new system increased airspeed fourfold. As a result, the cows’ body temperature decreased, they spent more time eating, and produced an average of 3 liters more milk per day.
Stress reduction at the Cellular Level
🧬What makes this research unique is that it went beyond production indicators and demonstrated the effect at the molecular level. 🧪Blood sample analysis revealed that improved ventilation not only creates comfort but also alters cellular stress responses. Heat stress typically activates heat shock proteins (HSPs), which help protect cells from damage. Under the new cooling system, the activity of these genes was reduced compared to the control group cooled with traditional fans, indicating that the animals were less exposed to prolonged stress. Additionally, prolactin and other metabolism-regulating genes showed dynamic patterns, suggesting that cells adapted flexibly to their environment.
🔥In the era of climate change, new solutions are needed to ensure animal welfare and economic sustainability. The use of high-speed fans is one of the potential cost-effective methods. The research results show that technological development not only increases milk yield but also demonstrably reduces stress at the cellular level.
Researchers from the Institute of Genetics and Biotechnology and the Institute of Animal Breeding Sciences at MATE participated in the study.
The project was supported by the National Research, Development, and Innovation Office, Budapest, Hungary (Grant No.: 2018-1.1.2-KFI-2018-00147, title: Complex housing and feeding technology development aimed at preventing heat stress by improving indicators of immune functions and reproduction). SzSz was supported by the Cooperative Doctoral Program by the National Research, Development and Innovation Office, Budapest, Hungary (grant No.: KDP-2021-C1785923).
Original publication: https://doi.org/10.1016/j.jtherbio.2025.104364
