Iskolánkat a neveléstudomány területére soroltuk, de külön nevet is adtunk neki: Oktatás és Társadalom. Az elnevezéssel azt szándékozunk hangsúlyozni, hogy az iskola törzstagjai, témavezetői és tanárai a neveléstudománynak olyan ágaiban végzik tudományos kutatásaikat, amelyek közvetlenül érintkeznek a társadalmi jelenségekkel, területekkel. Érvényes ez a megállapítás nemcsak a nevelésszociológiára
, hanem a történeti aspektusú programunkra is. A neveléstörténet összefonódik egyfelől a tágasan értelmezett művelődéstörténet kérdéseivel, problémáival, másfelől pedig a társadalomtörténettel. Ugyanakkor hangsúlyos vonása a politikaelemzés is, amely elszakíthatatlan jellegzetessége iskolánk történeti elemzéseinek. Iskolánknak tematikájában helyet kapnak a széles sodrású társadalmi folyamatok, a magyar és az európai vagy éppen világtörténelem összekapcsolódása a nevelés- és a művelődés alakulásában, és olyan esettanulmányok is, amelyek a történések egy-egy pontjára világítanak rá, a mikrovilágban keresik a nagy folyamatok helyi kristályosodását. A művelődési intézmény, iskola kapcsolata a lokális közösséggel történeti szempontból is összekapcsolódik a nevelés- és oktatásszociológiai kutatással. A nevelésszociológiai program is széles területet foglal magába. A hagyományos nevelés- és oktatásszociológiai kérdésfeltevések természetesen szerepet kapnak programunkban: a társadalmi egyenlőtlenségek összefüggése az oktatással, a társadalmi folyamatok (demográfiai, migrációs, településhálózati) és az oktatáspolitikai döntések egymásra hatása, a gazdaság és munkaerőpiac összefüggése a szakképzéssel, a társadalmi egyenlőtlenségek megjelenése az oktatásban és így tovább. Emellett külön figyelmet fordítunk a felsőoktatásra. E témakörben nem annyira az egyenlőtlenségek kérdéseire koncentrálunk, inkább az összehasonlító és oktatáspolitikai elemzésekre, valamint az intézményi vezetés, menedzsment problémáira. Az utóbbi vonulatnak külön aktualitást ad a Bologna-folyamat, a felsőoktatás jelenleg folyó átalakítása. Vizsgáljuk az iskolán belüli folyamatokat is, az oktatás-nevelés kurrikulumjainak, szervezésének, módszereinek hatását és hatékonyságát, összefüggését a tanulók testi és mentális jellemzőivel. Egyelőre specializáció a romológia, mivel e fiatal szakterületen még nincs elég tudományosan minősített szakember. A romológián belül az alap- és mesterszakon művelt diszciplinákat visszük tovább (nyelvészet, irodalom, szociológia, stb.) Szerepet kapnak iskolánkban mind cigány nyelvek fejlesztése, a fejlesztés tervezése, mind a kultúra olyan hagyományos területei, mint a mesemondás, a mesék alkalmazhatósága az oktatásban. Mindezzel együtt – a történeti, a nevelésszociológiai, módszertani aspektusokat ideértve – hangsúlyt kapnak a társadalmi egyenlőtlenségek, az egyenlőtlenségek az iskolai és az életpályát befolyásoló hatásának csökkentése. Iskolánkban nem válnak el élesen a programok, a témák – amint a tudományos kutatás valóságában sem egyszerű ide-vagy odasorolni egy komplexebb kérdésfeltevést, kutatást. Iskolánk elnevezése azt is magába foglalja, hogy a közös cél, az oktatás és társadalom kölcsönhatásainak mélyebb megismerése.
