Ádám György Pszichofiziológiai Kutatócsoport

02/12/2025

Szemerszky Renáta előadása - Érintés-Tudat. Az érintés és a testi tudatosság komplex kapcsolatrendszere

Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.

02/12/2025

Horváth Áron és Gergely Bence előadása: A proprioceptív pontosságot befolyásoló tényezők az ízületi pozíció reprodukciós teszt fényében

Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.

02/12/2025

Our paper is out: https://journals.lww.com/bsam/fulltext/2025/10000/physical_activity_decreases_somatic_symptom.7.aspx

🇬🇧 According to empirical findings, presenting images that elicit negative emotions also promotes the perception of physical symptoms (Affect and Picture Paradigm). In our experiment, we aimed to establish the extent to which physical activity and body-focused attention contribute to this phenomenon.
Comfortable-paced cycling significantly reduced symptom scores compared to the resting state, while bodily attention had no measurable effect. Our results suggest that physical activity may alleviate physical symptoms in both the short and long term.

🇾🇪 Negatív érzelmi állapotot indukáló képek bemutatása empirikus eredmények szerint a testi tünetek észlelését is elősegíti (Affect and Picture Paradigm). Kísérletünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy a fizikai aktivitás (a testi aktiváció fokozása), valamint a testre irányuló figyelem milyen mértékben járul hozzá a jelenséghez.
A fizikai aktivitás (kényelmes tempóban történő kerékpározás) a nyugalmi állapothoz képest szignifikánsan csökkentette a tünetpontszámot, míg a testi figyelemnek nem volt mérhető hatása. Eredményeink azt sugallják, hogy a fizikai aktivitás nemcsak hosszú távon, hanem akutan is képes lehet a testi tünetek enyhítésére.

02/12/2025

Our paper is out: https://akjournals.com/view/journals/0406/26/3/article-p138.xml

🇬🇧 The Highly Sensitive Person Scale measures perceived sensitivity to positive and negative stimuli.
As there was no 'official', i.e. validated, Hungarian version of the questionnaire, the primary objective of our study was to develop an appropriate Hungarian version from both psychometric and validity perspectives. Our research retained 20 of the original 27 items, resulting in a Hungarian version with an appropriate factor structure and correlations that are largely consistent with those described in the literature for other questionnaires. This version is freely available for use.

🇾🇪 A Szuperérzékenység Skála (Highly Sensitive Person Scale) a pozitív és negatív ingerekre egyaránt vonatkozó észlelt érzékenységet méri.
Mivel a kérdőívnek “hivatalos”, azaz bevizsgált magyar verziója nem volt, vizsgálatunk elsődleges célkitűzése egy mind pszichometriai, mind validitási szempontból megfelelő magyar verzió kidolgozása volt. Kutatásunkban az eredeti 27-ből 20 tétel megtartásával egy megfelelő faktorszerkezetű, más kérdőívekkel az irodalomban leírttal jórészt megegyező együttjárásokat mutató magyar változatot sikerült kidolgoznunk, ami szabadon felhasználható.

Elméleti háttér: A szenzoros feldolgozási érzékenység (Sensory Processing Sensitivity) egy személyiségvonás jellegű tulajdonság, amelyre a belső és külső ingerekre való fokozott érzékenység, a mélyebb kognitív feldolgozás és a magasabb érzelmi reakciókészség jellemző. C....

02/12/2025

Our paper is out: https://akjournals.com/view/journals/0406/26/3/article-p91.xml

🇬🇧 Although there is a large body of literature promoting breathing manipulation procedures and their effects, from a scientific point of view, only some of these procedures can be considered well-founded. The aim of our review was to compile and present the relevant information.
This article explores the psychological aspects of shortness of breath and its psychological influences (placebo and nocebo), as well as the physiological basis and consequences of the most significant techniques involving voluntary breathing control, such as breath slowing, abdominal breathing, nasal breathing and hyperventilation. The article is available to download free of charge from the publisher's website, and we would like to recommend it to professionals, as well as to anyone interested in breathing exercises or who practises them.

🇾🇪 A légzés akaratlagos manipulációján alapuló eljárásoknak és azok hatásainak nagy népszerűsítő irodalma van, ám tudományos szempontból csak egy részük tekinthető megalapozottnak. Összefoglaló munkánk célja az ezzel kapcsolatos ismeretek összegyűjtése és bemutatása volt.
A cikk bemutatja a nehézlégzés pszichológiai aspektusait, annak pszichológiai irányú (placebo és nocebo) befolyásolhatóságát, valamint az akaratlagos légzésszabályozáson alapuló legfontosabb módszerek (légzéslassítás, hasi légzés, orrlégzés, hiperventilláció, stb.) élettani hátterét és hatásait. Munkánk a kiadó honlapjáról szabadon letölthető, ajánljuk nemcsak szakembereknek, hanem a légzőgyakorlatok iránt érdeklődőknek, gyakorlóknak is.

A légzőgyakorlatokat alkalmazó intervenciók világában számos különböző technika terjedt el, amelyek nagy része a testi és lelki egészség megtartását vagy annak visszanyerését ígéri. Habár ezen módszerek képviselői gyakran igyekeznek hatásosságukat tudományos nyelven megfo...

02/12/2025

Our paper is out: https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0022399925003897

🇬🇧 The number of psychological characteristics that consistently demonstrate a stable relationship with various idiopathic environmental intolerances (e.g. multiple chemical sensitivity and electrohypersensitivity) is very limited. Beyond negative affectivity, somatosensory amplification is perhaps the only characteristic that has been confirmed, and even then only in relation to electrohypersensitivity. Our research aimed to replicate and extend previous findings, as well as exploring associations with sensory processing sensitivity, a trait that has not been extensively studied to date.
According to our results, both somatosensory amplification and sensory processing sensitivity are moderately to strongly associated with all four of the environmental intolerances examined. Additionally, we discovered a remarkably strong correlation (above 0.7) between these two characteristics, a finding not previously reported in the literature. A better understanding of this relationship may contribute to interpreting both constructs and the factors underlying environmental intolerances.

🇾🇪 A különböző idiopátiás környezeti intoleranciákkal (többszörös kémiai szenzitivitás, elektrohiperszenzitivitás, stb.) stabil kapcsolatot mutató vonás-jellegű pszichológiai jellemzők száma nagyon korlátozott. A negatív affektivitáson túl talán csak a szomatoszenzoros amplifikáció vonatkozásában léteznek megerősített eredmények, s ebben az esetben is csak az elektrohiperszenzitivitás vonatkozásában. Kutatásunk célja a korábbi eredmények megismétlése és kiterjesztése, valamint egy eddig lényegében nem vizsgált jellemzővel, a szenzoros szuperérzékenységgel (sensory-processing sensitivity) mutatott kapcsolatok feltárása volt.
Eredményeink szerint mind a szomatoszenzoros amplifikáció, mind a szenzoros szuperérzékenység közepes-erős kapcsolatban áll mind a négy vizsgált környezeti intoleranciával. Emellett meglepően erős (0,7) feletti korrelációt találtunk az előbbi két jellemző között, ami a szakirodalomban eddig nem volt ismert. E kapcsolat hátterének jobb megértése hozzájárulhat mind a két konstruktum értelmezéséhez, mind a környezeti intoleranciák mögött meghúzódó tényezők értelmezéséhez.

02/12/2025

🇬🇧 We are delighted to announce that our research group's proposal, 'A Model of Expectation Discordance in Bodily Sensations', has been awarded a four-year grant of HUF 125 million from the Advanced Fund of the National Research Excellence Programme for Basic Research, as announced by the National Research, Development and Innovation Office (NKFIH) in 2025.
Our research project aims to further investigate the role of expectations and the physiological background in the development and maintenance of bodily sensations. The project will involve a combination of theoretical review articles and laboratory experiments examining the acute stress response.

🇾🇪 Nagyszerű hír, hogy kutatócsoportunk “A testi érzetek elvárás-diszkordancia modellje” című pályázata 4 évre 125 mFt támogatásban részesül a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 2025-ben alapkutatásra kiírt Nemzeti Kutatási Kiválósági Programjának Advanced alapjából.
Kutatási projektünk célja annak további vizsgálata, hogy az elvárások és az élettani háttér milyen szerepet játszik a testi érzetek kialakulásában és fennmaradásában. A projekt részben elméleti összefoglaló cikkeket, részben az akut stresszválasz kontextusában mozgó laboratóriumi kísérleteket foglal magában.

02/12/2025

Our paper is out: https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0022399925003897

🇬🇧 The effect of expectations on pain and physical symptoms is well documented in the literature. In our study, we aimed to establish the extent to which expectations predict positive bodily sensations, the pleasantness of slow stroking the skin and the associated physiological changes.
The expectations of the students participating in the experiment accurately predicted the psychological changes triggered by stroking, i.e. the pleasantness of the sensation, changes in mood and perceived physiological changes. However, these expectations were not related to actual physiological changes. While the results are consistent with those found in placebo and nocebo research, the design of the experiment means that it cannot be concluded that there is a causal relationship. This will have to be verified by further research.

🇾🇪 Az elvárások fájdalomra és testi tünetekre gyakorolt hatása jól ismert a szakirodalomban. Vizsgálatunkban arra kerestünk választ, hogy az elvárások mennyire jelzik előre egy pozitív testérzet, a bőrfelület lassú simogatása által kiváltott érzet, kellemességét, valamint az azzal együtt járó élettani változásokat.
A kísérletben résztvevő hallgatók elvárásai jól előre jelezték a simogatás által kiváltott pszichológiai változásokat, azaz a testérzet kellemességét, a hangulati változást, valamint az észlelt élettani változásokat. Ugyanakkor semmilyen kapcsolatban nem voltak a valós élettani változásokkal. A kutatás eredményei összhangban állnak a placebo- és nocebo-kutatásban talált kapcsolatokkal, ugyanakkor – a kísérlet felépítése miatt – nem mondható ki az, hogy ok-okozati kapcsolatról van szó. Ennek igazolása egy további kutatás feladata lesz majd.

26/09/2025

Our paper is out: https://physoc.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.14814/phy2.70501

🇬🇧 Good balance is important for health, as it helps to prevent injuries caused by falls. In our study, we examined whether a five-day ski camp improved the balance of university students. When balancing, the nervous system relies heavily on visual, vestibular (from the balance organ in the inner ear) and proprioceptive (from muscles and joints) stimuli. Our results showed that only the female participants developed this ability when they had to rely primarily on visual stimuli during the task. This suggests that skiing develops balance in a more specific way than expected.

🇾🇪 A megfelelő egyensúlyozó képesség nagy szerepet játszik egészségégügyi szempontból, segít pl. elkerülni az eleséssel járó sérüléseket. Jelen tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy fejlődik-e egy 5 napos sítábor hatására az egyetemista személyek ezen képessége. Az egyensúlyozás során az idegrendszer erősen támaszkodik a vizuális, vesztibuláris (a belső fülben található egyensúlyszervből érkező), és proprioceptív (izmokból, ízületekből érkező) ingerekre. Az eredmények szerint csak a női résztvevők esetén, és csak abban az esetben fejlődött a képesség, ha a feladat során elsősorban vizuális ingerekre kellett támaszkodniuk a résztvevőknek. Ebből arra következtethetünk, hogy a síelés a vártnál specifikusabb módon fejleszti az egyensúlyozást.

This study investigated whether a 5-day ski camp could improve postural stability in young adults. It was hypothesized that skiing would reduce postural sway. In this quasi-experimental design, 43 un...

26/09/2025

Our paper is out: https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0167876025007433

🇬🇧 Slow stroking of hairy skin, referred to in the literature as 'affective touch', evokes pleasant sensations, improves mood and triggers numerous perceived and actual peripheral physiological changes. Our research aimed to examine the temporal stability of psychological and physiological responses to slow stroking over a period of two months. Our results show that the pleasantness of bodily sensations and psychological traits are both highly stable over time. The stability of mood improvement is slightly lower, but still significant. Perceived and actual peripheral physiological changes (e.g. heart rate, respiratory rate, skin temperature and skin conductivity) demonstrate moderate temporal stability; that is to say, they are influenced by caressing to some extent, but also by other factors such as internal state and external stimuli.

🇾🇪 A szőrös bőrfelszín lassú simogatása, amit affektív érintésnek is hív a szakirodalom, kellemes érzetet, a hangulati állapot javulását, valamint számos észlelt és valós perifériás élettani változást vált ki. Kutatásunk célja a lassú simogatásra adott pszichológiai és élettani reakciók időbeli stabilitásának vizsgálata volt 2 hónapos időintervallumban. Eredményeink szerint a testérzet kellemessége nagy fokú, a pszichológiai vonásokra jellemző időbeli stabilitással bír. A hangulati állapot javulásának stabilitása valamivel kisebb mértékű, de még mindig jelentős. Az észlelt és valós perifériás élettani változásokra (szívfrekvencia, légzési frekvencia, bőrhőmérséklet, bőr vezetőképesség) közepes időbeli stabilitás jellemző, azaz ezeket részben a simogatás, részben más tényezők (belső állapot, külső ingerek) határozzák meg.

26/09/2025

Our paper is out: https://journals.lww.com/bsam/abstract/9900/physical_activity_decreases_somatic_symptom.50.aspx

🇬🇧 According to empirical findings, presenting images that induce negative emotional states also promotes the perception of physical symptoms (Affect and Picture Paradigm). In our experiment, we aimed to establish the extent to which physical activity (increased physical activation) and body-focused attention contribute to this phenomenon. Physical activity (cycling at a comfortable pace) significantly reduced symptom scores compared to the resting state, while bodily attention had no measurable effect. Our results suggest that physical activity may alleviate physical symptoms in both the short and long term.

🇾🇪 Negatív érzelmi állapotot indukáló képek bemutatása az empirikus eredmények szerint a testi tünetek észlelését is elősegíti (Affect and Picture Paradigm). Kísérletünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy a fizikai aktivitás (a testi aktiváció fokozása), valamint a testre irányuló figyelem milyen mértékben járul hozzá a jelenséghez. A fizikai aktivitás (kényelmes tempóban történő kerékpározás) a nyugalmi állapothoz képest szignifikánsan csökkentette a tünetpontszámot, míg a testi figyelemnek nem volt mérhető hatása. Eredményeink azt sugallják, hogy a fizikai aktivitás nemcsak hosszú távon, hanem akutan is képes lehet a testi tünetek enyhítésére.

ucing negative affect (in the Affect and Symptom Paradigm, ASP, formerly known as the Affective Picture Paradigm). Potential moderators of this relation include cardiorespiratory activation and body-focused attention. Methods: In this preregistered, cross-sectional study (https://osf.io/sc57z/), we....

27/08/2025

Our paper is out: https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0327881

🇬🇧 According to numerous studies, moving the arms towards the body has a positive effect, while moving them away from the body leads to a negative evaluation bias. This is best explained by the emotional reactions indicated by certain movements, such as pulling towards oneself or pushing away.
However, these studies had a number of methodological limitations; for instance, in most cases, there was no actual arm movement, only muscle tension in the relevant areas. In our experiment, we attempted to address some of these issues and also compared the effects of active (muscle-driven) and passive (machine-driven) elbow flexion. Under these conditions, we were unable to replicate the previous results, calling into question the conclusions drawn from previous studies.

🇾🇪 Számos kutatás szerint a karok test felé mozgatása pozitív, testtől távolodó irányú mozgatása negatív értékelésbeli torzítást okoz, amit leginkább bizonyos mozdulatok (magunkhoz húzás, eltaszítás) által jelzett érzelmi reakcióval magyaráz az irodalom.
Ugyanakkor ezek a kutatások számos módszertani hiányosságtól szenvedtek, például a legtöbb esetben nem történt valós karmozgatás, csupán a megfelelő izmok megfeszítése. Kísérletünkben e problémák egy részét próbáltuk kiküszöbölni, s egyben az aktív (izomzat által történő) és passzív (gép által történő) könyökhajlítás hatásait is összehasonlítottuk. Ilyen feltételek mellett nem sikerült a korábbi eredményeket megismételni, ami egyben megkérdőjelezi a korábbi vizsgálatokból levont következtetéseket is.