01/05/2026
Tisztelettel őrizzük Báli Bernadett emlékét, aki többek között karunk Hallgatói Önkormányzatának elnökeként is jelentős munkát végzett.
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szervezetünk munkatársa, barátja, támogatója, Báli Bernadett (kinek Berni, kinek Fiduka, nekünk Mamma) 2026. április 30-án, 53 éves korában másfél éven át tartó, méltósággal viselt küzdelem után betegségben elhunyt.
Generációkon át segítette tapasztalatával és tanácsaival a HÖOK egymást követő elnökségeit; iránymutatásainak pedig mindig ugyanaz volt a lényege: azt képviselni, ami morálisan helyes, és nem azt, ami egyszerű. Értette a hatalom természetét; amikor úgy látta, hogy kötelességünk szembenállni vele, mindig a bátor kiállás mellett érvelt, és harcolt.
Már fiatal korától mélyen elköteleződött a demokrácia eszméje mellett. Mindössze 16 évesen, az egyik legfiatalabb résztvevőként kapcsolódott be a rendszerváltás folyamataiba. Igazi értelmiségi és felelős polgár volt; a közösségek (és az ország) sorsa mindig jobban érdekelte, mint saját maga. Akkor is velünk törődött, amikor magára kellett volna figyelnie, élete utolsó napjain is Magyarország jövőjéről beszélgettünk vele, nyitottsággal és töretlen lelkesedéssel.
Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia szakán végezte, 2004-ben lett az ELTE ÁJK HÖK elnöke, majd az EHÖK kabinetfőnöke, később a HÖOK Választmányának tagja volt, majd HÖOK elnökségi tagként végzett lelkiismeretes munkája miatt leköszönése után a későbbi HÖOK elnököket és elnökséget támogatta tanácsaival.
Ő nem csupán része volt az egyetemi világnak – formálója, motorja és lelke volt annak. A hallgatói érdekképviseletben végzett munkája nem egyszerű feladatvállalás volt számára, hanem hivatás. Mindig kiállt másokért, következetesen és bátran képviselte a hallgatók érdekeit, akkor is, amikor ez nem volt könnyű vagy népszerű.
Sokan emlékeznek rá úgy, mint akihez bármikor lehetett fordulni: meghallgatott, tanácsot adott, és ha kellett, cselekedett. Heves volt, néha szigorú, mégis őszintén szeretetteljes védelmező. Jelenléte biztonságot adott, humora oldotta a feszültséget, eltökéltsége inspirációt jelentett, a vele való viták pedig szemlélet- és értékrend formálóak voltak mindannyiunk számára.
Az egyetemi falakon túl is megőrizte ezt a szemléletet: közösséget teremtett, és kapcsolatokat ápolt. Barátként, kollégaként és példaképként is maradandót adott nekünk. Személye és munkája érdekképviselők generációi között teremtett folytonosságot. Azok közé tartozott, akik nem pusztán ügyeket vittek előre, hanem embereket kapcsoltak össze: fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy a felsőoktatásért tenni akarókat ne csak feladataik, hanem közös értékek is összekössék.
Szeretete és törődése mindannyiunk életében nyomot hagyott, emlékét hálával és szeretettel őrizzük.
Szervezetünk saját halottjának tekinti, hozzátartozók, barátok számára együttérzésünk fejezzük ki.
Isten veled, Mamma!
