Inspiráló Designelmélet

Inspiráló Designelmélet 💬Beszélgetések és gondolatok a designról
👀Designkultúra BA és Designelmélet MA szakok tematikus programja

Hogyan válik egy elhagyott ipari térből pezsgő kulturális helyszín?Milyen új jelentések születnek, amikor a múlt találko...
02/05/2026

Hogyan válik egy elhagyott ipari térből pezsgő kulturális helyszín?
Milyen új jelentések születnek, amikor a múlt találkozik a kortárs használattal?

Kőszegi Enikő előadásában a magyar ipari örökségek újraértelmezését vizsgálja az INOTA Festival és az Art Quarter Budapest példáján keresztül. Szó lesz az ideiglenes és az intézményes térhasználat különbségeiről, valamint arról, hogyan formálják ezek a folyamatok az ipari múlthoz való viszonyunkat és a kollektív identitást.

Ha érdekel a kultúra, az urbanisztika vagy az ipari terek új élete, itt a helyed!

Mindenkit várunk sok szeret***el május 6-án 18.00-tól a Manyi koncerttermében!

Közeledik az IDE, amin Juhász Réka az"ÉRDEK-ÉRTÉK-SEMLEGESSÉG - A transzparens terek mítosza" című előadásában a követke...
02/05/2026

Közeledik az IDE, amin Juhász Réka az
"ÉRDEK-ÉRTÉK-SEMLEGESSÉG - A transzparens terek mítosza" című előadásában a következő problémákkal
foglalkozik:

"Létezik-e értéksemleges tér? Miért van szükség a megbúvó érdekek felfedésére a kortárs muzeológiában?
Hogyan hozhatunk létre transzparens kulturális tereket, ahol mind az értékek és az érdekek nyilvánvalóvá válnak? Előadásomat ezen kérdések mentén strukturálom, s azt vizsgálom, hogy a múzeumi display tudatos formálása miként befolyásolja a nézői befogadást és a jelentésteremtést. A "white cube" fehér,
statikus terei az utóbbi evszázadban a kiállítóterek szerves részévé váltak, ámde a tér formai és színbeli redukáltsága elrejti a mögötte rejló ideológiat. A különböző muzeológiai paradigmák sokszor bizonyos
politikai-gazdasági érdeket szolgálnak, azonban a tér által reprezentált értékek olykor feledésbe kerülnek. Célom fényt deríteni azokra a muzeológiai megoldásokra, amelyek tudatos önreflexiót tanúsítanak, valamint helyet adnak a nyitott értelmezésre, mindezt többek között a Néprajzi Múzeum "Megérkeztünk" című
tárlatának elemzésén keresztül.
Nyilt kérdésem így hangzik : szükség van-e a
semlegesség érzetének megteremtésére ahhoz, hogy a tárgyak kibontakozzanak?"

Mindenkit várunk sok szeret***el május 6-án 18.00-tól a Manyi koncerttermében!

Kép: Fortepan / Bojár Sándor, 1965

2026-ot rögtön adásban indítottuk 🎙️Szombaton a Tilos Rádióban beszélgettünk az Inspiráló Designelméletről és a „Ti amúg...
02/02/2026

2026-ot rögtön adásban indítottuk 🎙️
Szombaton a Tilos Rádióban beszélgettünk az Inspiráló Designelméletről és a „Ti amúgy miért nem foglalkoztok a…?” est kérdéseiről.
Ránki Júlia vendégei: Ádi Brigitta (kurzusoktató), valamint Kelemen Panna és Mezei Kinga (fellépők).
A beszélgetés visszahallgatható a Tilos oldalán – további programjainkkal hamarosan jelentkezünk!

https://tilos.hu/episode/szepkilato/2026/01/31

✨Köszönjük mindenkinek, aki velünk tartott a legutóbbi Ti amúgy miért nem foglalkoztok a ...? c. estünkön a Manyiban! Ta...
05/12/2025

✨Köszönjük mindenkinek, aki velünk tartott a legutóbbi Ti amúgy miért nem foglalkoztok a ...? c. estünkön a Manyiban! Találkozunk 2026-ban 🥰

Fotók: Lakos Máté

Kelemen Panna előadásában Ferencváros építészeti történetét mutatja be:Mészárlás a Közvágóhídon – Ferencváros rozsdaövez...
22/11/2025

Kelemen Panna előadásában Ferencváros építészeti történetét mutatja be:

Mészárlás a Közvágóhídon – Ferencváros rozsdaövezeteinek átalakulása az elmúlt 30 évben

A rendszerváltás óta Középső - Ferencváros a drasztikus átalakulások helyszíne…
A Körúthoz közel fekvő lakónegyed 80-as évektől vizionált, majd a 90-es években sikerrel véghezvitt tömbrehabilitációs programja méltán aratott nemzetközi sikert. A város egyik legkedveltebb, legélhetőbb részévé t***e az egykor rossz állapotú, de tagadhatatlanul megőrzendő épületekben gazdag negyedét, megtartva annak eredeti léptékét és jellegét.

Azonban a Ferencvárosnak van egy másik arca is, amely épp ugyanennyire esszenciális része a kerület történelmének, ez pedig a Mester utca, a Könyves Kálmán körút és a Duna által határolt kis magyar Bermuda-háromszög. A 19. század végétől kiépült ipari negyed egykor a város “gyomrát” képezte: a malmok, likőr és vegyianyaggyárak esszenciálisak voltak Pest élelmiszerellátásában. A gőzmalmokban őrölt gabona és a Közvágóhídon vágott állatok húsa hajók vagy a vasút segítségével egyenesen a Vásárcsarnokba került. Az ellátási láncok változása, a növekvő urbanizáció viszont lassan rozsdaövezetté változtatta az egykor pöfögő, zakatoló, de virágzó ipari külkerületet.

A rendszerváltással egyidőben új elképzelések születtek a terület átalakítására, és a legkülönbözőbb ipari műemlékek, valamint a dél-pesti Dunapart funkcióinak újragondolására. Előadásomban körüljárjuk a környéket és azt, hogy mit engedtek meg ebből a gazdasági és politikai viszonyok - példaértékű, ambíciózus és intő példákkal egyaránt ábrázolva. Mi maradt, és mi veszett el örökre a kerület építészeti örökségéből, és hogyan válhat egyszer egy új, egységes, emberléptékű egésszé?

🏗️Nehogy lemaradjatok az IDE eseményéről! Gyertek szerdán 18:00-ra a Manyi koncerttermébe!

A következő Mezei Kinga: Láthatatlan kirekesztés - Kié a köztér valójában? című előadása, mely a köztér látható és látha...
20/11/2025

A következő Mezei Kinga: Láthatatlan kirekesztés - Kié a köztér valójában? című előadása, mely a köztér látható és láthatatlan aspektusait tárja fel:

A köztér nem csak tér, hanem döntések, érdekek és hatalmi szűrők láthatatlan rendszere. Ami egyszerűnek tűnik, valójában messze nem az. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a köztér mindenki számára nyitott városi tér: olyan liminális terület, ahol a mindennapok tervezett és véletlen találkozásai zajlanak. Kutatásomban ennek a látszólagos semlegességét problematizálom. Célom megmutatni, hogy miközben a köztudatban “a köztér mindenkié”, a valóságban, legyen szó jogi vagy várostervezési szempontokról a terek kialakítása finoman, néha észrevétlen módon irányítja és befolyásolja, hogy ki tartózkodhat bennük és használhatja őket. Kutatásomban ennek a látszólagos semlegességnek a problémáit igyekszem feltárni, miként szabályozzák a városi bútorok formai megoldásaik, anyaghasználatuk és elhelyezésük révén a testek jelenlétét, a viselkedést, valamint a tér és az idő tapasztalatát. Ezek a látszólag semleges tárgyak aktív szereplői a városi életnek: meghatározzák, ki és milyen módon vehet részt a “köz” terek használatában, illetve miként válik a tér a társas együttlét vagy éppen a kizárás helyszínévé.

🔊 Gyertek az IDE eseményére november 26-án a Manyiba!

✨ Közeledik az IDE, amin Jójárt Panna a “Hotel kalauz a szocializmusban: történetek, enteriőrök az elfeledés nyomán” cím...
18/11/2025

✨ Közeledik az IDE, amin Jójárt Panna a “Hotel kalauz a szocializmusban: történetek, enteriőrök az elfeledés nyomán” című előadásában az építészeti örökséggel foglalkozik:

Az utóbbi években, egyre nagyobb figyelem irányul azokra az épületekre, amelyek a szocializmus idején fénykorukat élve meghatározó részévé váltak a magyar építészetnek, és amelyekhez ma is sok budapesti kötődik személyes emlékek, családi történetek vagy gyerekkori benyomások révén. A 21. században, azonban sokszor nehezen találjuk meg velük a kapcsolatot: funkciójuk, jelentésük és értékük újraértelmezésre szorul. A Körszálló és a Gellért Szálló esete jól példázza mindazt, ami ma Magyarországon az épített örökséggel történik. Mi lesz ezekkel az épületekkel? Hol húzódik a műemlékvédelem felelősségének határa? Hogyan tudjuk eldönteni, hogy mi számít etikusnak és mikor válik egy beavatkozás visszafordíthatatlanná? De talán, a legfontosabb, hogy mi emberek miért nem lépünk közbe?

A veszélyeztetett építészeti örökség egyre több jelentőségteljes épületet foglal mágába, így felelősségünk rejlik abban, hogy ezeket valamilyen formában megőrizzük. Mégis milyen eszközök vannak a kezünkben?

Gyere és beszéljünk róluk, nézzünk képet és hallgassunk történeteket, milyen volt régen a hotelkultúra Magyarországon!

🏰 Mindenkit várunk sok szeret***el november 26-án 18.00-tól a Manyi koncerttermében!

💫Köszönjük mindenkinek, aki eljött a „Kiállítva: Kulturális határok játékszabályai” című előadásra a Manyiba!💫Inspiráló ...
05/11/2025

💫Köszönjük mindenkinek, aki eljött a „Kiállítva: Kulturális határok játékszabályai” című előadásra a Manyiba!💫

Inspiráló volt együtt gondolkodni a művészeti intézményrendszer működéséről, valamint arról, hogyan alakítják ezek a keretek a kortárs kulturális gyakorlatokat. Jó volt látni, hogy ilyen élénk az érdeklődés a kortárs művészeti diskurzusok iránt. Örülünk, hogy ilyen érdeklődő és nyitott közönséggel találkozhattunk!

📸 Jójárt Panna, Németh Márton, Volkó Martin

📖Németh Bogi témája: Önarckép gyűjteménnyel - Múzeumi önreprezentáció és felelősség a kiállítótérben Így mesél röviden a...
20/10/2025

📖Németh Bogi témája: Önarckép gyűjteménnyel - Múzeumi önreprezentáció és felelősség a kiállítótérben

Így mesél röviden az előadásáról:

Mi a múzeum?

(Köz)intézmény; a közösségi emlékezés teret; kulturális gondolatok tárháza; az értelmiségi fellegvára; hétvégi szórakozás; kötelező iskolai program; munkahely; kutatóbázis; hatalmi struktúrák reprezentációs színpada; spektákulum dömping; a művészeti kánon kapuőre; az újító gondolatok konzervatív mauzóleuma; a múlt leltárosa vagy a jövő feltárója; hasonlóságaink vagy társadalmi egyediségünk gyűjtőhelye…

A székesfehérvári Szent István Király Múzeum Egy múzeum tekintete című kiállítása éppen ezekre a kérdésekre reflektál: 150 éves működésén keresztül mutatja be a múzeumok sokrétű társadalmi és kulturális szerepét, valamint azt, miként gondolkodhat egy intézmény önmagáról másfél évszázad távlatában.

Az előadás a kiállítás elemzésén keresztül vizsgálja, hogyan szövődnek bele a helyi történetek és a nemzeti, szakmai diskurzusok a múzeum önképébe, milyen mikro- és makrotársadalmi erővonalak formálják működését, és miként járulhat hozzá a közösség identitásának alakításához. Szó lesz arról is, hogyan befolyásolják a múzeumot saját, önmagáról gyűjtött emlékei, milyen kihívásokkal néz szembe a közösségszervezésben, és milyen múzeumi gyakorlatok állnak rendelkezésére a 21. században önmaga újradefiniálására.

A központi kérdés tehát így hangzik: Mi minden lehet ma egy múzeum és milyen irányba fejlődhet a jövőben?

Várunk titeket szeret***el október 21.-én kedden 18:00-tól a Manyi lakástermében! ✨

📖A következő előadás rövid bemutatása: Márta Borbála: Dobozba zárt múzeumok – Marcel Duchamp-tól az intézménykritikáigMi...
19/10/2025

📖A következő előadás rövid bemutatása: Márta Borbála: Dobozba zárt múzeumok – Marcel Duchamp-tól az intézménykritikáig

Mi a múzeum? Mi a múzeumok problémája? Miért és hogyan kritizálják őket? Egyáltalán mi az, hogy intézménykritika? A művészet intézményrendszerének működése kapcsán rengeteg kérdés felmerülhet, a választ pedig rájuk a múltban keresem. A „Dada’s Daddy”-ként emlegetett Marcel Duchamp mini bőrönd múzeuma, a Boîte-en-valise (Doboz a bőröndben) (1935-41) doboznyi határokra szorítkozva is éles kritikát fogalmaz meg a múzeumok szerepe és a műtárgy-fogalom ellen. Előadásomban a (kortárs) művészet, elsődlegesen a Duchamp-i alkotások néhány beszédes mozzanatán keresztül mutatom be az intézménykritika jelenségét.
Manapság a múzeumok kőfalai továbbra is állnak: intézmények, amelyek a művészet történetét a legszélesebb nyilvánosság elé tárják. Ugyanakkor az a művészet, amely építészeti és társadalmi szokásaikat, valamint esztétikai idealizmusukat kritizálja, ma is éppoly releváns, mint korábban. Paradox módon azonban maga az intézménykritika is intézményesült, történetét és korszakait már hivatalosan is lejegyezték. Felvetődik tehát a kérdés: miképpen tud ma egy művész a művészeti intézményrendszeren kívül alkotni? A múzeumok megkérdőjelezett hitelessége, intézményi léte hogyan maradhat kritika tárgya, ha a múzeumban köt ki az azt kritizáló alkotás? A művész, műalkotás és a művészet intézményrendszerének kapcsolata és szerepköre kimeríthetetlen téma. Én mégis, az előbbi kérdésekre a lehető legkoncentráltabban, Marcel Duchamp nyomán kutatok magyarázatot, ahol az önmuzeologizáló művészeti gyakorlatok, a kánon kérdése és az intézményes keretek jelensége is felbukkan.

Várunk titeket szeret***el október 21.-én kedden 18:00-tól a Manyi lakástermében! ✨

Következő előadásunk, amit röviden bemutatunk nektek Major Alexa:A gyűjteményezés határhelyzetei: a NA-NE Galéria fragme...
17/10/2025

Következő előadásunk, amit röviden bemutatunk nektek Major Alexa:

A gyűjteményezés határhelyzetei: a NA-NE Galéria fragmentált archívuma

Hogyan értelmezhető gyűjteményként egy főként dokumentumokra épülő archívum? Hogyan válik kutathatóvá egy alapvetően személyes, szubjektív válogatás eredményeként létrejött anyag? Milyen intézményi keretek tehetik lehetővé az olyan források megőrzését, amelyek kívül esnek a klasszikus műtárgygyűjtemény logikáján?

Előadásomban a Rövid ideig lehetségesnek tűnt – A NA-NE Galéria archívuma című kiállítás felől közelítek a kortárs gyűjteményezés dilemmáihoz. A tárlat a ‘90-es évek elejének rendszerellenes, underground helyszínét idézte meg, olyan töredékes archívumra építve, amelyet a galéria alapító-tulajdonosa őrzött meg három évtizeden át. E gesztus olyan sajátos archívumot hozott létre, amely az egyik legfontosabb forrása a rövid életű NA-NE történetének.

Az előadás a megőrzés, a hozzáférés és az öndokumentáció mentén vizsgálja, hogyan gondolkodhatunk a kortárs archívumok és gyűjtemények jövőjéről.

Várunk titeket szeret***el október 21.-én kedden 18:00-tól a Manyi lakástermében! ✨

Cím

Zugligeti út 9-25
Budapest
1121

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Inspiráló Designelmélet új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Megosztás