29/05/2026
🥳2026-ban is keresik az Év Talaját!
A Magyar Talajtani Társaság szervezésében elindult az „Év Talaja 2026” közönségszavazás: idén már ötödik alkalommal dönthetünk arról, melyik szelvény nyerje el az Év Talaja címet!
📷Pályázni egy talajszelvény fotóval és a talajszelvényhez kapcsolódó történettel, leírással lehetett.
👩🌾🧑🌾Idén II. évfolyamos Precíziós mezőgazdasági mérnök BSc és Agrármérnök szakos hallgatóink is pályáztak a DE AKIT Újfehértói Kutatóintézet területén feltárt talajszelvénnyel.
Szavazni a MTT hivatalos facebook oldalán közzétett fotókra, történetekre adott like-okkal lehet.
A közönségszavazás nyílt – minden like számít! 💚
👉Ha tetszik hallgatóink pályázata, akkor az eredeti bejegyzés fotója alatt leadott lájkkal támogassátok hallgatóinkat!
https://www.facebook.com/photo?fbid=1609473031086735&set=pcb.1609481951085843
‼ Szavazni 2026. június 16. 12:00 óráig lehet!
🔎Fontos! Az eredeti bejegyzés képei alatt leadott lájkok számítanak!
Köszönjük szépen! 🙏
14. Újfehértó - a Debreceni Egyetem AKIT újfehértói humuszos homok talajszelvénye, a DE-MÉK II. éves Precíziós Mezőgazdasàgi mérnök BSC és Agrármérnök Osztatlan képzés hallgatóinak jelölése
A nyírségi humuszos homoktalajt a nagyközönség és egyetemünk hallgatói testközelből, rétegről rétegre ismerhették meg a 2026. március 20-án megrendezett, „Talaj a talpad alatt” elnevezésű szelvénybemutató roadshow keretében. A rendezvényen szemléltették azokat a talajtani sajátosságokat, amelyekhez az újfehértói kutatók által honosított és nemesített gyümölcsfajtáknak az évtizedek során alkalmazkodniuk kellett.
Hogy mindez miért olyan fontos? A magyar agrárium jelentős gyümölcstermesztő területe a Nyírség, ahol az újfehértói gyümölcskutatás története közel 80 éve, 1949-ben vette kezdetét. Ekkor egy korabeli disznólegelő helyén telepítettek gyümölcsöst.
A kutatóintézet legkiemelkedőbb, nemzetközi szinten is elismert sikerét az Újfehértói fürtös meggyfajta nemesítése jelentette. A kutatómunkát a '60-as évek elején Dr. Pethő Ferenc professzor és csapata kezdte meg, majd később Dr. Szabó Tibor nemesítő folytatta. A fajta 1978-ban kapott állami elismerést. Különlegessége abban rejlik, hogy rendkívül zamatos, bőtermő és a kocsányról szárazon válik le, így a gyümölcs nem sérül a betakarítás során. A meggy kiválónak bizonyult és még az Egyesült Államokba is kijutott, ahol „Balaton” néven szabadalmaztatták.
A hazai eredmények mellett a külföldi gyümölcsfajták adaptációjában is úttörő munkát végeztek. Bár a Jonagold, az Idared vagy a Mutsu almafajták külföldi eredetűek, az újfehértói szakemberek érdeme volt azok magyarországi honosítása. Ők dolgozták ki azt a specifikus termesztés- és metszés technológiát, amelynek eredményeképpen ezek a gyümölcsfák a mi klímánkon is sikeresen és gazdaságosan termeszthetőek lettek. Az aprólékos klónszelekciónak köszönhetően a fajták generációról generációra egyre jobban alkalmazkodtak a kedvezőtlen nyírségi homoktalajokhoz és a helyi időjárási viszonyokhoz.
A talajszelvény a magyar talajosztályozáson belül az azonális talajokhoz sorolható be, amelyek kedvezőtlen talajképző üledéken (jelen esetben homokon) képződtek és a mállási folyamatok alatt folyamatos anyagátrendeződések mentek végbe (pl. a szélerózió hatására).
A magyar genetikai talajosztályozás legmagasabb szintjét jelentő főtípusát váztalajként azonosítottuk, azon belül a típust a felső 25 cm-es humuszos feltalajnak köszönhetően humuszos homoktalajként jelöltük meg.
A szelvény kiásása után különböző laboratóriumi vizsgálatokat végeztünk a szelvény minden egyes szintjéből. Többek között mértünk Arany féle kötöttséget, pH-t(H2O és KCl), karbonátosságot, szódásságot és humusz%-ot.
A feltalaj, azaz a humuszos A szint legfelső 10 cm kötöttsége KA=38, ami az egész szelvény legkötöttebb talajszintje. Humusz tartalma a legfelső 10 cm-ben 3,75% lett amely nemcsak a nyírségi de az alföldi régió más részein is megállná a helyét. Kémhatását tekintve 0-10 cm semleges (7,09pH), 10-25 cm enyhén savanyú(6,3pH). Karbonát és szóda nincs.
A B és az A szint közti átmenet hullámos és megfigyelhetőek kisebb nagyobb vasoxid- és humuszbemosódásról árulkodó bélyegek, amelyek szerintünk valamilyen bioturbáció eredményei lehetnek.
A B szint 25-85 cm mélységben húzódik. Kötöttsége az egész szintben KA=27-31 közötti. A pH-t tekintve érdekes a helyzet, ugyanis 25-55 cm között lecsökken 6 alá, pontosabban 5,95-re majd 55-85 cm közt megemelkedik 7,32-re! Ez nem másnak köszönhető, mint a megjelenő karbonátnak amely ebben a tartományban 1,25%. Humusztartalma elhanyagolható 0,6%.
A C szint kezdete 85 cm-től a szelvény aljáig 180 cm-ig kitart. A C és a B szint elég élesen válik el egymástól, színükben is elég nagy az eltérés. 85-110 cm között szinte kifehéredik a szelvény, ez a mészfelhalmozódásnak köszönhető, amely ebben az szintben eléri a 8,5%-ot! Ennek hatására a pH is jelentősen emelkedik, 7,98-ra. A mész hatással van még az Arany féle kötöttségre is amely KA=33 lesz. 110-150 cm közt a karbonátosság lecsökken 3,5%-ra de a pH tovább emelkedik egészen 8,23-ra. A szelvény legalsó 150-180 cm-ben tovább esik a karbonátosság 3%-ra és a pH 8,07-re. A teljes C szintet tekintve a humusztartalom teljesen elhanyagolható 0,5%-ról indul és 0,2%-on fejeződik be.
