Körhinta

02/06/2026

A Fejlesztő irodalomterápia szakirányú továbbképzésünk Kreatív írás kurzusainak a végén, egyben a félév zárásaként rendhagyó, fantasztikus és inspiráló író-olvasó találkozókra is sor került. Az egyik csoport május 9-én Szilasi László József Attila-díjas íróval találkozott. A beszélgetés fókuszában A harmadik híd c., Szegeden játszódó regénye, illetve a [18:48: telefon] c. gyászregénye állt. Sajnos a kurzus oktatója, Bencsik Orsolya elfelejtette ezeket az egyébként felejthetetlen pillanatokat fotóval dokumentálni. Szerencsére azonban a másik csoport író-olvasó találkozójáról már készültek képek. Tóth Marcsi Margó-díjas író május 16-án volt a vendégünk az Erdő van idebenn c., Szilvásváradon játszódó regényével. Természetesen sok mindenről faggattuk mindkét írót, így arról is, hogy szerintük van-e az írásnak gyógyító funkciója, és hogyan viszonyulnak ők a terápiás íráshoz.

13/05/2026

Olvassátok el Bozó Bea újabb tudósítását a Bolygó bogozóról a prae.hu-n! Lakatos István HUBBY- és Alfabéta-díjas író, képregényíró- és rajzoló, illusztrátor, a Nimue Kiadó vezetője egy hónapja volt a vendégünk. Vinczellér Katalin magyartanár, a HUBBY elnökségi tagja, a Pagony Kiadó módszertanos munkatársa, az ELTE BTK doktorandusza beszélgetett vele.

Hogyan lesz a grafikusból író? Egyebek mellett ezt a kérdést is bogozták a Bolygó Bogozó április 14-i beszélgetésén a Szegedi Tudományegyetem Ady téri épületének informatóriumában. Ezúttal a résztvevők Lakatos István Dobozváros című regénye körül keringtek. Az IBBY- és ...

05/05/2026

Megkértük Tóth Krisztina József Attila- és Babérkoszorú-díjas költőt, írót, műfordítót, hogy ajánljon egy olyan számára fontos gyerekkönyvet, melyben állatok (is) vannak. Ő pedig Csukás István A téli tücsök meséi c. könyvét választotta.

„Ezt a könyvet számtalanszor olvastam a már felnőtt fiamnak és később a lányomnak is. Imádtak az ismétlődő mesekezdést, a történetek megnyugtató és meghitt zárlatát. Az írógépen látott betűk a tücsköt különböző formákra emlékeztetik a történetekben és ezaz elképzelt forma indítja be a mesét. A mai napig a fülembe csengenek a kedves részletek. A sirály, amelyik a szárnyát kitárva leereszkedik a sziget fölé, hogy odalentről a vaksi vakond is láthassa őt, aztán elmondja, hogyan fest odafentről a rét. Nagyon sok szemszögből látjuk a világot ezekben a mesékben, ettől is olyan jók és szerethetőek. Ha az unokámnak fogok mesélni ugyanebből a könyvből, akkor el kell majd magyaráznom, milyen is volt egy írógép.
Én még azon kezdtem el írni annak idején, mert valamikor én is nyári tücsök voltam.”

Ma Tóth Krisztina lesz a Bolygó bogozó vendége, és A lány, aki nem beszélt c. könyve körül fogunk keringeni: 14 órától Király Hajnal filmesztéta, irodalomterpeuta, egyetemi oktató tart irodalomterápiás foglalkozást, 16 órától pedig Tóth Krisztinával Czinki Ferenc író, szerkesztő, programszervező, a Szépírók Társaságának elnöke beszélget.

Bővebb infó: https://fb.me/e/4wRLdikL2

Tóth Krisztina fotóját Nicolad Richter készítette.

04/05/2026

Schein Gábor Apa átváltozott c. könyvével volt a Bolygó bogozó vendége. Bozó Bea a prae.hu-nak tudósított róla:

Az Apa átváltozott című könyv szerzője, Schein Gábor Déry Tibor-díjas költő, író, műfordító, irodalomtörténész, az ELTE BTK egyetemi tanára volt a Bolygó bogozó vendége március 31-én, Szegeden az egyetem Ady téri épületének informatóriumában. A beszélgetés előtt iro...

01/05/2026

Megkértük Király Hajnal filmesztétát, irodalomterapeutát, a kolozsvári Sapienta Erdélyi Magyar Tudományegyetem docensét és az SZTE BTK Fejlesztő irodalomterápia szakirányú továbbképzés szaktanárát, hogy ajánljon nekünk egy olyan gyerekkönyvet, ami fontos volt a számára, és amiben állatok is szerepelnek, ő pedig Toon Tellegen Mindenki más születésnapja c. könyvét választotta.

„Toon Tellegen holland író Mindenki más születésnapja című mesekönyvét mindig magamban kuncogva olvasom. A rövid állatmeséknek nincs címük, de nem is lehet, mert véget érnek, mielőtt bármi elkezdődne. Felvillanó jelenetek, emléktöredékek, vágyak, ráismerések, kapcsolódási próbálkozások, rövid üzenetváltások, félreértések, kirobbanó érzések sorjáznak, amelyeknek valószínűtlen állati barátságok adnak keretet. Mert ki gondolná, hogy a hangya és a mókus között eltéphetetlen kötelék szövődhet? Hogy annyira félnek az elválástól, hogy erre hosszas levelezéssel, próbákkal készülnek fel? A jeleneteket gyakran emberi világunkban kimondatlan (mert kimondhatatlan) érzés, szorongás, sejtés mozgatja, amelyhez csak személyesen tudunk kapcsolódni, egész lényünkkel, értékrendünkkel. Kortárs fabulácskák ezek a villanások, de minden didaxis nélkül, leginkább az önismeretet segítő felismeréseket nyújtanak. Például arról, hogy akkor vagyunk a leginkább félreérthetőek, amikor őszinték vagyunk.”

Király Hajnal máj. 5-én Tóth Krisztina A lány, aki nem beszélt c. könyvére (Bp., Móra, 2015) építve tart irodalomterápiás foglalkozást az Iskolai és gyerekkönyvtáros specializáció végzős hallgatóinak.

Bővebb infó: https://fb.me/e/4wRLdikL2

30/04/2026

„Tóth Krisztina meséjében különös módon fonódik össze egy teknőben született lány, a szülei és három testvér története. Otthonra lelhet-e az elhagyott gyermek? Ki neveli fel anyja-apjaként? Látja-e valaha édesszüleit? Hogyan találnak egymásra a testvérek? Sorsaikat úgy fűzik egybe titokzatos kötelékek, ahogy a csillagokat a láthatatlan, égi ösvények. Az örökbe fogadott lánynak a magány, az emlékezés és a kiengesztelődés segít hazatalálni, miközben a csillagok ugyanúgy ragyognak mindnyájukra, akárhonnan jöttek, és akárhová is tartanak.”

Máj. 5-én Tóth Krisztina A lány, aki nem beszélt c. kötete (Bp., Móra, 2015) körül fogunk keringeni a Bolygó bogozóban. 14 órától a könyvből Király Hajnal filmesztéta, irodalomterapeuta, a Sapienta Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense és az SZTE BTK külsős óraadója irodalomterápiás foglalkozást tart, 16 órától pedig Tóth Krisztina költővel, íróval, műfordítóval beszélget Czinki Ferenc író, szerkesztő, programszervező, a Szépírók Társaságának elnöke.

Bővebb infó: https://fb.me/e/4wRLdikL2

30/04/2026

Vészits Andrea még márciusban járt a Tanszékünkön, Bozó Bea írt róla a prae.hu-nak:

A Bolygó Bogozó gyermekirodalmi programsorozat idei harmadik vendége Vészíts Andrea író volt, akivel Kovács Eszter a Pagony Kiadó alapító főszerkesztője, a Szegedi Tudományegyetem doktorandusz hallgatója beszélgetett munkásságáról, családi örökségéről és regényeinek vilá...

29/04/2026

Szeretettel várunk mindenkit prof. dr. Sándor Klára nyelvész, kultúrtörténész a 100 éve született Janikovszky Éváról szóló előadásán az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltárban ma 16 órakor!

Tanuljunk meg újra olvasni!
Sokat hallunk ma arról, hogy a gyerekek – és a felnőttek – sokkal kevesebbet olvasnak, mint régen. se sejtjük, hogy ennek milyen okai vannak, elsősorban mégis az a kérdés, hogy kell-e és tudunk-e ezen változtatni. Úgy gondolom, egyedülálló élményekből zárja ki magát az, aki nem használja ki a könyvek által nyújtott világteremtést, ezért mindenképpen igen a válaszom. Előadásomban azzal foglalkozom, milyen szerepe lehet Janikovszky Éva könyveinek abban, hogy a gyerekek, fiatalok, felnőttek újra felfedezzék a varázslatot a muglik világában is.

28/04/2026

Megkértük Szabó T. Anna József Attila-díjas költőt, írót, műfordítót, hogy ajánljon egy olyan számára fontos gyerekkönyvet, melyben állatok (is) vannak. Ő pedig Gerald Durell Családom és egyéb állatfajták c. könyvét választotta.

„A Családom és egyéb állatfajták gyerekkorom kedvenc könyve volt, most is újraolvasom minden nyáron, ha tehetem (vagy út közben hangoskönyvben újrahallgatom), állatokról és emberekről rengeteget tanultam belőle (ld."a fátyolka nyeles petéket tojik"), emiatt utaztam el annak idején Korfura, és pont olyan volt, mint amilyennek elképzeltem. Nem mese, és mégis az, mert varázslatosan egymásba játssza az élővilágot, mindennek lelke és egyénisége van benne, még a tárgyak is megelevenednek. Ha állatmesét kellene mondanom, akkor Haufftól az Orros, a törpe volt mélyen meghatározó, ma is sokat gondolok rá (Hauff legszebb meséi, azt hiszem, ez volt a kötet címe).”

Ma Szabó T. Anna lesz a Bolygó bogozó vendége, és a Senki madara c. könyve körül fogunk keringeni: 14 órától Urbanik Tímea irodalomtörténész, kritikus, egyetemi oktató, irodalomterapeuta tart irodalomterápiás foglalkozást, 16 órától pedig Szabó T. Annával Erdélyi Eszter magyar-, történelem-, film- és médiatanár beszélget.

Bővebb infó: https://fb.me/e/7BPX0zkqB

Fotó: Dragomán György

27/04/2026

Megkértük Erdélyi Eszter Debreczeni Pál-díjas és Szegedért emlékéremmel kitüntetett magyar-, történelem-, film- és médiatanárt, hogy ajánljon egy olyan számára fontos gyerekkönyvet, melyben állatok (is) vannak. Ő pedig Gimesi Dóra Emma csöndje c. mesekönyvét választotta.

„A kedvenc gyerekkönyveim - mint a felnőtt olvasmányaim is - időről időre természetesen változnak. Mindig új kedvencek kerülnek elő. A jelenlegi kedvencemet nemrég a könyvekhez magnetikus erővel vonzódó unokámnak dedikálta kedvesen a szerző, Gimesi Dóra. Az Emma csöndje gyönyörűen illusztrált, egyszerre humorral és emberi mélységekbe hatoló empátiával megírt könyv egy különleges kislányról, aki a tenger állatvilágával társalogva kitűnően érzi magát, de az iskola számára túl hangos, sokszor túlságosan veszélyes terep. Szép, nem giccsesen szájbarágós, csöndesen magyarázó, különleges mese egy kislányról, a barátságról, a másságról és az elfogadásról.”

Erdélyi Eszter ápr. 28-án 16 órától beszélget Szabó T. Annával a Senki madara c. kötetéről a Bolygó bogozó keretében.

Bővebb infó: https://fb.me/e/7BPX0zkqB