22/10/2026
Tűz és építészet témakörében szerveznek művészettörténeti konferenciát a hétvégén Marosvásárhelyen.
TŰZ ÉS ÉPÍTÉSZET. MŰVÉSZETTÖRTÉNETI KONFERENCIA • 1876. április 12-én tört ki Marosvásárhelyen a város történetének legsúlyosabb tűzvésze. A kora délutáni órákban a ferencesek főtéri istállójából elharapózó lángtenger elpusztította a városközpont északkeleti felének jelentős részét, s a környező utcák házai mellett komoly kárt tett a vár bástyáiban és épületeiben is. A tűzvész iszonyata évtizedekre beleégett a kortársak emlékezetébe, ma már azonban csak a helytörténészek ha tudnak a másfél évszázada bekövetkezett tragédiáról.
A 150. évfordulón a történettudomány és a tágan értelmezett építészettörténet eszközeivel idézzük fel a „nagy” marosvásárhelyi tűzvész emlékét: A város színeváltozása sorozatcímmel útjára indított, 2026-ban immár hatodjára sorra kerülő városépítészeti konferenciánkon tűz és építészet kapcsolatát vizsgáljuk tágabb, Kárpát-medencei perspektívában. Hogyan formálták a tűzvészek a városok építészetét, miként teremtettek egységes, új városrészeket? Hogyan befolyásolták a háborús gyújtogatások a települések arculatát? Milyen tanulságokkal szolgálnak a nagy tűzeseteket dokumentáló korai fotográfiák? Tanácskozásunkon ezekre a kérdésekre keressük a választ.
A konferenciára 2026. október 23–24-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota Kistermében kerül sor. A rendezvény nyilvános, a belépés ingyenes, a szervezők minden érdeklődőt szeretettettel várnak. Az esemény főszervezője a Maros Megyei Múzeum, támogatója a Maros Megyei Tanács, partnere a Marosvásárhelyi Kulturális Központ.
OKTÓBER 23., PÉNTEK
10.30–11.00 Megnyitó
ÖTVÖS KOPPÁNY BULCSÚ (államtitkár, Román Kulturális Minisztérium)
ORBÁN JÁNOS (szervező, Maros Megyei Múzeum)
11.00–12.30
Tűzvészek a régi Erdélyben
Szekcióvezető: Fehér János
KOVÁCS ANDRÁS (professor emeritus, BBTE, Magyar Történeti Intézet, Kolozsvár): Gyulafehérvári tűzvészek a tatárjárás és 1849 között
ZIEGLER ÁGNES (művészettörténész, Á.H. Szász Evangélikus Egyház, Brassó): Fatalis urbi exustio. Brassó 17. századi nagy tűzvésze, a megítélés és az újjáépítés
KOVÁCS ZSOLT (adjunktus, BBTE, Magyar Történeti Intézet, Kolozsvár): Az 1798-as tűzvész hatása Kolozsvár városképére
14.00–15.30
19. századi tűzvészek és képi reprezentációjuk
Szekcióvezető: Kovács Zsolt
WEISZ ATTILA (adjunktus, Művészeti és Design Egyetem, Kolozsvár): Amikor a hóhért akasztják. A kolozsvári Tűzoltótorony kialakulása és 1876-os leégése
ORBÁN JÁNOS (kutató, Maros Megyei Múzeum, Marosvásárhely): Az 1876-os „nagy” marosvásárhelyi tűzvész. Pusztulás és újjáépítés
ÚJVÁRI DOROTTYA (muzeológus, Maros Megyei Múzeum, Marosvásárhely): Tűzvésztudósítások. Városi katasztrófák képei a 19. század második feléből
15.50–17.20
19. századi tűzvészek és az átalakuló városkép
Szekcióvezető: Pilkhoffer Mónika
VERESS DÁNIEL (adjunktus, ELTE BTK Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék, Budapest): Az 1802-es debreceni tűzvész és a nyomában kialakított klasszicista városkép
ZUH DEODÁTH (docens, ÓE Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Budapest): Tragédia vagy katalizátor? A nagyváradi főtér és a tűzvészek
ENYEDI ANNA REGINA (művészettörténész, Nagykároly): „És épülni kezdett az én elpusztult, régi városom...” – az 1887-es tűzvész Nagykárolyban
17.30–18.30
Könyvbemutató (a szerkesztők közreműködésével)
Szecessziós építészet a Magyar Királyságban (1893–1918). Szerk. Baldavári Eszter, Virág Zsolt. Budapest, 2026, Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány kiadása.
OKTÓBER 24., SZOMBAT
9.00–10.30
Az égő anyag
Szekcióvezető: Weisz Attila
MIHÁLY FERENC (restaurátor, Szováta): „Porrá égett minden…” Adatok az erdélyi történeti faberendezések kutatásához
KISS LÓRÁND (falképrestaurátor, Imago Picta Kft., Marosvásárhely): Középkori falképek tűz hatására történő színelváltozása. A marosvásárhelyi Vártemplom falképei
SZŐCS PÉTER LEVENTE (főigazgató-helyettes, Szatmár Megyei Múzeum, Szatmárnémeti): Tűzvészek régészeti nyomai. Néhány középkori és kora újkori példa Erdélyből és a szomszédos területekről
10.50–12.20
Tűz és városrendezés
Szekcióvezető: Orbán János
FEHÉR JÁNOS (művészettörténész, Barót): Az 1834. évi nagy égés Kézdivásárhelyen
PILKHOFFER MÓNIKA (docens, PTE, BTK TTI Modernkori Történeti Tanszék, Pécs): Az építési szabályrendeletek szerepe a tűz elleni védelemben Pécsett
CSÁKI TAMÁS (művészettörténész, ELTE BTK Művészettörténeti Intézet, BTM Kiscelli Múzeum, Budapest): Tűzvész sújtotta kisváros – a városrendezési reformok kísérleti terepe
14.00–15.00
Háborús tüzek
Szekcióvezető: Hausmann Cecília
LADÓ ÁGOTA (művészettörténész, Kolozsvár): Újrakezdés Csíkszeredában. A város újjáépítése és a társadalmi élet újraszervezése az 1916-os román betörést követően
SALAMON GÁSPÁR (adjunktus, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Művészettörténeti Tanszék, Budapest): A háború tüze. Építészeti rekonstrukció és művészeti reflexiók az I. világháború Magyarországán
15.15–16.45
Sajátos épülettípusok
Szekcióvezető: Hausmann Cecília
PAKULÁR SÁRA (doktorandusz, Babeș–Bolyai TE, Kolozsvár): Színháztűz-védelmi stratégiák a századfordulós Magyarországon
BALDAVÁRI ESZTER (főosztályvezető, Iparművészeti Múzeum, Adattár, Könyvtár, Budapest): „Az anyagi kár felbecsülhető, az erkölcsi veszteséget megmérni nem lehet.” A milánói magyar pavilon újjáépítése a tűzvész után
VIRÁG ZSOLT (igazgató, Magyar Kastélyprogram Nkft., Budapest): Tűzvész a kastélyban – a parnói Andrássy-kastély és a mozsgói Biedermann-kastély tűzesetei
16.45 Zárszó
17.00–18.00
Bernády György. Viszonyrendszerek és kapcsolati hálók. A Maros Megyei Múzeum kiállításának megtekintése
