27/05/2026
A Csomádon, és különösképpen Bálványosfürdőn található természetes gázömlések a területre jellemző barna erdőtalajokra is erőteljes hatást gyakorolnak. Az idei, a Magyar Talajtani Társaság által meghirdetett Év Talaja pályázatra egy ilyen különleges, mofettagázok által átjárt bálványosfürdői talajszelvénnyel nevezett be kolléganőnk, Kis Boglárka.
Ez a szelvény azért egyedülálló, mert a területre jellemző CO2 és H2S gázok különleges, oxigénszegény, reduktív környezetet hoznak létre. A talaj szerkezete és kémiai tulajdonságai tükrözik a mofettagázok erős átalakító hatását. Ilyen típusú talajból nagyon kevés található a világon.
Ha tetszik ez a különleges talajszelvény, lépj be az Év Talaja 2026 Facebook eseményére, olvasd el az érdekességeket erről a talajszelvényről és kedveld a 2. szelvény bejegyzését.
2. Bálványosfürdő - Kis Boglárka Mercedesz, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Geológiai Intézetének munkatársa által beküldött savanyú, reduktív, CO₂- és H₂S-gázok által módosított szulfidos barna erdőtalaj szelvény
A vizsgált talajszelvény a Keleti Kárpátok déli részén, a Csomád vulkáni dóm-komplexum közvetlen környezetében található, a Bálványos és Büdös-hegy vulkáni dómok közelében, Bálványosfürdő területén, az úgynevezett “Apor-lányok feredője” helyen. Koordinátái: 46.114568 É.Sz., 25.949622 K.H. A térség ma is az aktív gázfeláramlásairól nevezetes: a felszínre jutó CO2 gáz akár 98%-ot is elérheti, a H2S gáz helyenként jelentős mennyiségben van jelen (200-600 ppm), a héliumizotóp arányok (3He/4He) pedig egyértelműen jelzik a mélybeli magmás rezervoárral fennálló kapcsolatot. Ez a diffúz, magmás eredetű gázkiáramlás rendkívül savanyú, reduktív mikro környezeteket hoz létre, amelyek erőteljesen módosítják a felszín alatti vizek kémiai jellemzőit, a talajképződést és az ásványok stabilitását. Talajszelvényünk ezen folyamatokat tükrözi.
A Büdös-hegy-Bálványos vulkáni terület, az Apor lányok feredője nemcsak geológiai és geokémiai szempontból kiemelkedő, hanem mélyen beágyazódik a Székelyföld kulturális örökségébe és fürdőkultúrájába. A mofetták, gázömlések és szénsavas források évszázadok óta a helyi gyógyászati hagyományok részét képezik: a „Büdös hegy” környékét már a 18–19. században is látogatták, elsősorban reumatikus és keringési panaszok enyhítésére, a természetes CO2 gázfürdők pedig a népi gyógyászat fontos elemei lettek. A helyi legendák szerint az Apor lányok feredője nevét egy régi történet őrzi, amelyben a nemesi Apor család nőtagjai a gyógyhatású gázok és vizek miatt keresték fel a völgyet. Jókai Mór írónk, a Bálványosvár című regényének eseménye ezen a területen zajlik, a közeli Torjai Büdös-barlangot pedig a kiáramló CO2 és H2S gázok miatt a “pokol tornácának” nevezi.
A térséghez kapcsolódó hiedelmek és elnevezések, mint a Puturosul (románul)/Büdös hegy (magyarul), a „büdös barlangok”, a „gyilkos gázok” vagy a „mofetta” – jól tükrözik, hogy a helyiek régóta ismerték és tisztelték a mélyből feltörő gázok erejét. A mofetták köré épült fürdőkultúra máig élő hagyomány, amely egyszerre turisztikai vonzerő és identitásképző elem a környék lakói számára. A természetes gázömlések látványa, a jellegzetes szagok, a növényzet hiánya és a látszólag „füstölgő, buborékoló” talajfelszínek mind hozzájárulnak ahhoz a sajátos tájképhez, amely a Büdös-hegy-Bálványos környéket a Kárpátok egyik legkülönlegesebb, kulturálisan is meghatározó geológiai helyszínévé teszi.
A szelvény egy rendkívül sajátos, CO2 és H2S gázzal átjárt, erősen savanyú és reduktív szulfidos talak, amely a Kárpát medencében csak nagyon kis kiterjedésben és lokálisan fordul elő. Felső része egy kilúgzott, savanyú (pH=3–4) barna erdőtalaj, amelyet a meredek völgyoldalról érkező folyamatos ráhordás és rétegződés jellemez. A 40–50 cm alatti zónában a talaj hirtelen elszürkül, vízzel telítetté válik, és a feláramló CO2 és H2S hatására szétiszapolódik, miközben a csillám és kvarctartalmú homokrétegek időszakosan kivörösödnek, majd újra beszürkülnek. A 70–90 cm közötti rétegben a vezetőképesség extrém módon megugrik (1548–1682 mS/m), ami erős reduktív viszonyokra, szervesanyag redukcióra utal. Ebben a rétegben terméskén kiválásokat azonosítottunk. Ez a mélyebb szürke, finomabb szemcséjű, helyben maradt réteg állandóan érintkezik a lentről feláramló gázokkal és talajvízzel, ezért víztartó, iszapos, és a felette lévő porózus zónával érintkezve vas oxid kicsapódások jelennek meg a határfelületen.
A szelvény egy összetett, erősen rétegzett, savanyú, reduktív, gázok által módosított szulfidos barna erdő talaj, amelynek kialakulása szorosan függ a mélyből feláramló CO₂ és H₂S jelenlététől, és amely szerkezetében, színében és vezetőképességében is egyértelműen tükrözi a mofettás környezet hatását.
