09/04/2026
KRÓNIKA INTERJÚ
Gyakran úgy beszélünk a szerencsejátékról, mintha egyszerű „rossz szokás” lenne, amit egy tiltással vagy egy jó tanáccsal le lehet tenni. A kutatások és a mindennapi gyakorlat viszont azt mutatják, hogy itt egy olyan viselkedési mintáról van szó, amely ráépül az agy jutalmazó rendszerére: a kiszámíthatatlan nyeremények, az ál-nyeremények, a fények és hangok együttese tartja fenn a játékot akkor is, amikor már rég nincs valódi öröm benne.
A Krónikának adott interjúban arról beszélek, hogy a szerencsejáték-függőség miért tud ennyire sokáig rejtve maradni – miért látjuk meg gyakran csak akkor, amikor már súlyos adósság, krízis vagy akár öngyilkossági veszély jelenik meg a háttérben. Számomra fontos üzenet, hogy nincs „függő személyiség” mint előre eldöntött sors; sokkal inkább az számít, milyen környezetben élünk, milyen könnyen érjük el a játékot, és kapunk-e időben segítséget, ha baj van.
Ha érdekel, hogyan kapcsolódik össze mindez a fiatalok mentális egészségével, az iskolai környezettel és a családi tabukkal, itt elolvasható az interjú:
„Ahogy más addikciókat, a szerencsejáték-függőséget sem lehet csak tiltással felszámolni”: https://kronika.ro/erdelyi-hirek/ahogy-mas-addikciokat-sem-a-szerencsejatek-fuggoseget-sem-lehet-csak-tiltassal-felszamolni | Deák Szidónia kérdezett
